Bár az országhatáron belül is egyre nő a segítséget kérő családok száma, miközben a határon túli gyerekek támogatását a kormán a négyszeresére emelte, itthon még mindig csak a néhány ezer forintos iskolakezdési támogatásra számíthatnak.
A kormány tavalyi döntése alapján a korábbi összeg négyszeresét, gyerekenként százezer forintot kapnak azok a határon túl élő családok, akik magyar iskolába íratják a gyerekeiket. Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerint a támogatás az óvodától a diplomaszerzésig jár a határon túli gyerekeknek.
Az RTL Híradónak nyilatkozó L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója szerint ugyanakkor a Magyarországon élő családok már június végén elkezdenek azon aggódni, hogy hogyan fogják beiskolázni a gyerekeiket, ami fejenként akár 25-30 ezer forint, elsős gyerek esetén annál jóval több is lehet.
Már június végétől elindulnak a kérések, naponta csöng a telefon, hogy segítséget kérnek, mert nagy teher a szülőknek. Ez látszik abból, hogy évről évre növekszik azoknak a száma, akik hozzánk fordulnak
- nyilatkozta a gyerekszegénység ellen küzdő alapítvány alapítója.
L. Ritók szerint az alapítvány körülbelül 20 éve oszt tanszercsomagokat a magyar gyerekeknek, jellemzően cégek és magánemberek felajánlásaiból. Eközben a magyar kormány az eddigi kérelmek szerint körülbelül 23,7 milliárd forintot fizet majd ki a magyar költségvetésből a határon túl élő gyerekek tanévkezdési támogatására.
A híradó kérdésére küldött válaszukban azt írták; a Magyarországon élő családok is számos támogatást kapnak a kormánytól, és a munkáltatók, valamint az önkormányzatok is nyújtanak beiskolázási támogatásokat.
Az utóbbiak összege egyébként gyerekenként jellemzően mindössze 5-10 ezer forint.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
