A versenyzőknek egy gyakorlati és egy elméleti feladatsort is meg kellett oldaniuk, amire 5-5 órát kaptak.
Mind a négy magyar versenyző érmet szerzett az idén Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban tartott 56. Nemzetközi Kémiai Diákolimpián - írja a Telex.
A megmérettetésen idén 84 ország 327 versenyzője vett részt. A diákok kizárólag egyéniben indultak, így a versenynek nincs nemzetek közötti vetélkedés jellege.
Magyarországról összesen négy középiskolás jutott el a diákolimpiára, amin mindannyian eredményesen is szerepeltek.
Éger Viktória Bernadett és Viczkó Csaba Péter, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium diákjai mindketten ezüstérmet, Erdélyi Kata, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, és Perényi Attila, a Budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanulója pedig bronzérmet nyertek a versenyen.
A lap szerint a verseny két részből áll, egy laboratóriumi gyakorlati és egy elméleti fordulóból.
A gyakorlati forduló július 24-én volt a King Saud egyetem laboratóriumaiban, ahol összesen öt órán keresztül dolgozhattak a kapott feladatokon a diákok. Ezeket az anyanyelvükre lefordítva kapták meg,és mind a 327 versenyző ugyanolyan eszközökkel, ugyanannyi laborhelyen dolgozhatta ki őket.
Két kísérletsort kellett elvégezni: az elsőben különböző pH-kon eltérő színű anyagokat kellett azonosítani úgy, hogy hozzá az oldatok összeállításának megtervezése is a diákok feladata volt. A második feladatban a hipermangán néhány kevésbé ismert reakcióját tanulmányozták úgy, hogy az egymással reagáló anyagok tömegét határozták meg mérleg segítségével
- írják.
Az elméleti fordulót július 26-án, tehát két nappal a gyakorlati forduló után tartották, amire szintén öt órát kaptak a versenyzők, akiknek kilenc problémát kellett megoldaniuk a kémia legkülönbözőbb területeiről. A lap szerint ezek között voltak a házigazda országhoz köthetők is: egy a sáfrányban megtalálható jellegzetes vegyület szerkezetével foglalkozott; míg egy másiknál egy olyan ipari folyamat leírása volt a cél, amelyet az idei diákolimpia fő támogatója, egy szaúdi vegyipari cég szakemberei dolgoztak ki korábban.
A versenyzők egyébként a Szaúd-Arábiában töltött idejük alatt a főváros nevezetességeit is megnézhették, részt vettek lovas-, solymász- és kézműves bemutatókon is.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
