Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Nyilvánosságra hozta a Kulturális és Innovációs Minisztérium a 2024/25-ös szakképzési tanév rendje tervezetét, ami 2024. július 30-ig társadalmi egyeztetés alatt van. Mutatjuk a legfontosabb dátumokat.
A rendelettervezet szerint a szakképzésben a tanítási év első napja 2024. szeptember 2-án lesz, az utolsó tanítási nap pedig várhatóan 2025. június 13. Az utolsó évfolyamon tanuló diákok számára a tanítás már 2025. április 30-án véget ér.
"A technikum tizenkettedik évfolyamán a közismereti tantárgyak oktatása 2025. április 30-áig (szerda) tart. Ezt követően a tanítási év végéig a közismereti tantárgyak oktatásának időkeretét a tanulók érettségi vizsgára történő egyéni vagy csoportos felkészülésére kell fordítani a szakképző intézmény szakmai programjában rögzítettek szerint" - írják.
A tanítási évben a tanítási napok száma összesen 176.
Az első félév 2025. január 17-éig tart. A tanulók félévi értesítőjét 2025. január 24-éig kell közölni.
Tanítási szünetek
A tervezet szerint a szakképzésben
Az igazgató ugyanakkor a tanítási év kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával más időpontban is elrendelhet szünetet, valamint a szünet kezdő és befejező napját módosíthatja.
Szakmai vizsgaidőszakok
A szakmai vizsgaidőszak első napja
A szakképzési tanév rendje 2024. július 30-ig véleményezhető a [email protected] e-mail címen.
Bár a korábbi szabályozás szerint a szakképző intézményekben megegyezett a tanév rendje a köznevelési intézményekével, a szakképzési törvény 2023 tavaszi módosításával a szakképzésben már önálló jogszabály határozza meg a tanítási év rendjét. A legfontosabb különbség, hogy a szakképzésben tanulók nyáron szakmai gyakorlaton vesznek részt, amit eddig a közneveléssel megegyező tanrend nem vett figyelembe, a kifejezetten hozzájuk szabott szakképzési tanév rendje viszont igen.
A köznevelési tanév rendje tervezetét az alábbi cikkben nézhetitek meg:
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.