Drákói szigor jöhet az iskolákban a szeptemberi tanévkezdéstől, a kormány listába szedte azokat a dolgokat, amiket tanítási időben tilos lesz használni, vagy éppen fogyasztani.
A Magyar Közlönyben megjelent rendelet és a HVG cikke szerint a "tiltott tárgyak" közé tartozik minden, a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz, minden olyan tárgy, aminek birtoklása a szabálysértési törvény vagy a Büntető törvénykönyv szerint büntetendő, és minden olyan termék, amit 18 év alatti nem is vásárolhat.
Ilyen többek között a
"Használatában korlátozott" tárgyak lesznek továbbá a telekommunikációs eszközök: mobiltelefonok, tabletek, kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközök és internetelérésre alkalmas tárgyak, beleértve az e-book olvasókat és az okosórákat is.
Ezeket nem lehet használni az általános iskola minden évfolyamán, a gimnáziumok 5-12. és a szakgimnáziumok 9-13. évfolyamán egész nap, a kollégiumokban a foglalkozások ideje alatt, a az alapfokú művészeti iskola minden évfolyamán a foglalkozások, tanórák és az intézményben töltött idő alatt, és a szakiskola minden évfolyamán a foglalkozások, tanórák és az intézményben töltött idő alatt. Kivéve, ha a pedagógus arra engedélyt ad. Ebben az esetben ezt rögzíteni kell majd a tanulmányi rendszerben, beleértve “a birtoklás és a használat célját, az engedély érvényességének időtartamát és a birtokolható eszközt.
Annak érdekében, hogy a felsorolt eszközök és termékek valóban kívül maradjanak az iskola területén, a tanárok és iskolaőrök jogosultak lesznek a diákok csomagjainak átkutatására és a birtokolt tárgyat elvételére, míg a használatukban korlátozott tárgyakat a tanítási nap kezdetén a tanulók leadják majd és azokat elzárt helyen tárolják a tanítás ideje alatt.
A rendelet szeptember 1-jén lép hatályba.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
