Véget értek az idei Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntői. Mutatjuk, spanyolból melyik iskolák diákjai teljesítettek a legjobban.
A Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium 14 tanulója jutott be a 2023/24-es tanévben az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) döntőjébe spanyol nyelvből.
A tantárgyból idén összesen 596 diák mérettette meg magát, így az angol és a német után a spanyol volt a harmadik legnépszerűbb idegen nyelv az OKTV-n.
A diákok két kategóriában versenyezhettek. Az II. kategóriában azoknak az iskoláknak a diákjai, akik a középiskolai tanulmányaik során spanyol-magyar két tanítási nyelvű képzésben, illetve spanyol nyelvi előkészítő évfolyammal induló képzésben vesznek/vettek részt., míg az I. kategóriában mindenki más. Ugyanakkor az I. kategóriába tartozó iskolák versenyzői dönthettek úgy, hogy a II. kategóriában indulnak.
Mutatjuk, melyik iskolák diákjai kerültek be a döntőbe, zárójelben a diákok számával:
I. kategória
II. kategória
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
