Rendkívüli lemondással rengeteg pedagógus sajtolhatott volna ki milliókat a tankerületektől egy ügyvéd szerint, de nem tudni másról, aki élt volna a lehetőséggel.
A tanítónő nemcsak a helyettesítések után járó, elmaradt illetménypótlékait kérte a Debreceni Tankerületi Központtól, hanem még a státusztörvény hatályba lépése előtt rendkívüli lemondással azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyát is – írta meg a Debreciner.
A pedagógus azzal indokolta döntését, hogy a munkáltató a járandóság rendszerszintű ki nem fizetésével súlyosan megszegte a munkáltatói kötelezettségét. Ilyenkor a munkáltatónak a munka törvénykönyve szerint végkielégítést, valamint a felmentési időre járó távolléti díjat kell fizetnie.
A tanítónő ügyvédje arról tájékoztatta a lapot, hogy a bíróság a július 4-i ítéletében a 74 ezer forint illetmény megfizetése mellett 6,46 millió forint végkielégítést és 2,83 millió forint távolléti díjat ítélt meg a tanítónőnek. Ez kamatokkal együtt közel 10 millió forintot jelent. A munkáltatónak további 533 ezer forint perköltséget és 562 ezer forint eljárási illetéket is ki kell fizetnie. A tankerület nem képviseltette magát az ítélethirdetésen.
Az ügyvéd senki másról nem tud az országban, aki vállalta volna a lemondást, pedig szerinte ha mások is éltek volna ezzel a lehetőséggel, akkor ők is megnyerték volna a pert, és sok millió forintot kaptak volna az illetménypótlékjukon felül.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
