A tankerület szerint ennek oka a bonyolult eljárásrend.
Számos pedagógus csak az elmúlt hetekben kapta meg a még 2022-ben, két és fél évvel ezelőtt a koronavírus-járvány alatt igényelt táppénz kiegészítését - tudta meg a Népszava.
A kormány 2020 szeptemberében jelentette be, hogy minden megbetegedett pedagógusnak 100 százalékos táppénz jár. A pedagógusok azonban először csak a fizetésük 60 százalékának megfelelő táppénzre voltak jogosultak, a maradék 40 százalékot azt követően kaphatták meg, miután a hatóságok "befejezték a megbetegedéssel kapcsolatos eljárást."
Ehhez bizonyítaniuk kellett, hogy a munkahelyükön fertőződtek meg a betegséggel, és PCR-tesztet kellett végeztetniük, mert a hatóságok az otthon végzett teszteket nem fogadták el.
A házorvosnak is a megfelelő kódszámon kellett regisztrálni a betegséget, emellett a tankerülettől is kaptunk egy nonszensz kérdésekkel teli nyomtatványt, amit ki kellett tölteni. Például meg kellett adni, kik voltak a kontaktszemélyek, ami nem egyszerű, ha valaki hét osztályban legalább 150 diákot tanít
- nyilatkozta az egyik érintett pedagógus, aki a Covid-járvány idején a Kelet-Pesti Tankerületi Központ egyik iskolájában dolgozott, és két és fél évvel később kapta meg a táppénz-kiegészítését.
Az említett tankerület szerint ennek oka a bonyolult eljárás. A Népszavának küldött válaszuk szerint az eseteket ugyanis nem a tankerület, hanem a Nemzeti Népegészségügyi Központ Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya bírálja el, amik megvizsgálják, hogy az eset elfogadható-e foglalkozási megbetegedésnek. Ezt követően a munkavédelmi hatóság értesíti a Fővárosi Kormányhivatalt, amely aztán a Magyar Államkincstárt és a tankerületi központot tájékoztatja a foglalkozási betegség elfogadásáról.
A Kelet-Pesti Tankerület egyébként eddig körülbelül 200 munkavállalónak körülbelül 33,8 millió forintot fizetett táppénz-kiegészítésként, azt azonban nem lehet tudni, hogy országosan mennyi esetben fizettek 100 százalékos táppénzt a tankerületekben.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
