A tankerület szerint ennek oka a bonyolult eljárásrend.
Számos pedagógus csak az elmúlt hetekben kapta meg a még 2022-ben, két és fél évvel ezelőtt a koronavírus-járvány alatt igényelt táppénz kiegészítését - tudta meg a Népszava.
A kormány 2020 szeptemberében jelentette be, hogy minden megbetegedett pedagógusnak 100 százalékos táppénz jár. A pedagógusok azonban először csak a fizetésük 60 százalékának megfelelő táppénzre voltak jogosultak, a maradék 40 százalékot azt követően kaphatták meg, miután a hatóságok "befejezték a megbetegedéssel kapcsolatos eljárást."
Ehhez bizonyítaniuk kellett, hogy a munkahelyükön fertőződtek meg a betegséggel, és PCR-tesztet kellett végeztetniük, mert a hatóságok az otthon végzett teszteket nem fogadták el.
A házorvosnak is a megfelelő kódszámon kellett regisztrálni a betegséget, emellett a tankerülettől is kaptunk egy nonszensz kérdésekkel teli nyomtatványt, amit ki kellett tölteni. Például meg kellett adni, kik voltak a kontaktszemélyek, ami nem egyszerű, ha valaki hét osztályban legalább 150 diákot tanít
- nyilatkozta az egyik érintett pedagógus, aki a Covid-járvány idején a Kelet-Pesti Tankerületi Központ egyik iskolájában dolgozott, és két és fél évvel később kapta meg a táppénz-kiegészítését.
Az említett tankerület szerint ennek oka a bonyolult eljárás. A Népszavának küldött válaszuk szerint az eseteket ugyanis nem a tankerület, hanem a Nemzeti Népegészségügyi Központ Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya bírálja el, amik megvizsgálják, hogy az eset elfogadható-e foglalkozási megbetegedésnek. Ezt követően a munkavédelmi hatóság értesíti a Fővárosi Kormányhivatalt, amely aztán a Magyar Államkincstárt és a tankerületi központot tájékoztatja a foglalkozási betegség elfogadásáról.
A Kelet-Pesti Tankerület egyébként eddig körülbelül 200 munkavállalónak körülbelül 33,8 millió forintot fizetett táppénz-kiegészítésként, azt azonban nem lehet tudni, hogy országosan mennyi esetben fizettek 100 százalékos táppénzt a tankerületekben.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
