Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Annak ellenére, hogy az elmúlt években több pedagógus nyert a kifizetetlen túlórák miatt munkaügyi pert a tankerülettel szemben, sőt még peren kívüli egyezségre is akadt példa, a Népszava információi szerint a székesfehérvári tankerület a pert indító 21 tanár követelésének jogosságát is vitatja.
A fehérvári pedagógusok még tavaly márciusban fordultak a bírósághoz, azonban eljárásjogi okokból novemberben újra elő kellett terjeszteniük a keresetüket. Ebben több évre visszamenőleg a
- a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítésekért
- a napi nyolc órán felüli munkavégzésér
- az iskolán kívüli, nem egy esetben hétvégi munkavégzésért (például osztálykirándulások, gimnáziumi gólyatábor) járó túlórapénz
kifizetését követelik.
A fordulat az ügyben akkor történt, amikor nemrég a Székesfehérvári Tankerületi Központ ellenkérelmet nyújtott be, amelyben arra hivatkoznak, hogy a tanárok követeléseinek egy része elvévült, ezen kívül arra kérik a bíróságot, hogy utasítsa el a pedagógusok azon követeléseit is, amelyek jogilag még nem évültek el.
A tankerület szerint az, hogy az érintett pedagógusok ki szeretnék fizettetni a túlóráikért járó pénzt, az a 2022/2023-as tanév engedetlenségi megmozdulásaira vezethető vissza, hiszen korábban a tanároknak semmilyen ilyen jellegű követelésük nem volt.
A fehérvári tankerület szerint az eseti helyettesítéseknél nem fontos, hogy azokat mikor rendelték el. Ez utóbbi azért is érdekes, mert más, hasonló perekben már bíróság kimondta, hogy a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítéseket rendkívüli munkaidőként kell nyilvántartani és kifizetni.
Ráaádásul a székesfehérvári tankerület szerint lényegében a tanár hibája, ha nem végez nyolc óra alatt a feladataival, például lassabban javítja a dolgozatokat, vagy több időbe telik felkészülnie az óráira.
Az iskolán kívüli munkavégzésről pedig úgy vélekednek, hogy mivel a gólyatábor nem szerepel a hivatalos pedagógiai programban, a különböző túrák és tanulmányi kirándulások pedig nincsenek benne az aktuális tanév iskolai munkatervében, semmi nem igazolja, hogy ezeket a programokat valóban meg is történtek, legalábbis papíron.
Stein Barnabár a fehérvári tanárok ügyvédje szerint a cinikusan áll a tankerület az ügyhöz, az abszurditás tetőfoka pedig, hogy a tankerület kétségbe vonja az iskolán kívüli programok megvalósulását. Stein kitért arra is, hogy az egyik pedagógus esetében ezt számlákkal is tudják bizonyítani.
Az ügyvéd végül megjegyezte, ha a pedagógusok szigorúan tartanák magukat a napi nyolcórás munkaidőhöz, összeomlana az oktatási rendszer.
