A fehérvári tankerület nem akar kifizetni 21 túlórázó tanárt

A pedagógusok a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítésért, a nyolc órán felüli és a hétvégi munkáért (például osztálykirándulás, gimnáziumi gólyatábor) járó túlórapénzt követelnek több évre visszamenően a Székesfehérvári Tankerületi Központtól.

Annak ellenére, hogy az elmúlt években több pedagógus nyert a kifizetetlen túlórák miatt munkaügyi pert a tankerülettel szemben, sőt még peren kívüli egyezségre is akadt példa, a Népszava információi szerint a székesfehérvári tankerület a pert indító 21 tanár követelésének jogosságát is vitatja.

A fehérvári pedagógusok még tavaly márciusban fordultak a bírósághoz, azonban eljárásjogi okokból novemberben újra elő kellett terjeszteniük a keresetüket. Ebben több évre visszamenőleg a

  • a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítésekért
  • a napi nyolc órán felüli munkavégzésér
  • az iskolán kívüli, nem egy esetben hétvégi munkavégzésért (például osztálykirándulások, gimnáziumi gólyatábor) járó túlórapénz

kifizetését követelik.

A fordulat az ügyben akkor történt, amikor nemrég a Székesfehérvári Tankerületi Központ  ellenkérelmet nyújtott be, amelyben arra hivatkoznak, hogy a tanárok követeléseinek egy része elvévült, ezen kívül arra kérik a bíróságot, hogy utasítsa el a pedagógusok azon követeléseit is, amelyek jogilag még nem évültek el.

A tankerület szerint az, hogy az érintett pedagógusok ki szeretnék fizettetni a túlóráikért járó pénzt, az a 2022/2023-as tanév engedetlenségi megmozdulásaira vezethető vissza, hiszen korábban a tanároknak semmilyen ilyen jellegű követelésük nem volt.

A fehérvári tankerület szerint az eseti helyettesítéseknél nem fontos, hogy azokat mikor rendelték el. Ez utóbbi azért is érdekes, mert más, hasonló perekben már bíróság kimondta, hogy a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítéseket rendkívüli munkaidőként kell nyilvántartani és kifizetni.

Ráaádásul a székesfehérvári tankerület szerint lényegében a tanár hibája, ha nem végez nyolc óra alatt a feladataival, például lassabban javítja a dolgozatokat, vagy több időbe telik felkészülnie az óráira.

Az iskolán kívüli munkavégzésről pedig úgy vélekednek, hogy mivel a gólyatábor nem szerepel a hivatalos pedagógiai programban, a különböző túrák és tanulmányi kirándulások pedig nincsenek benne az aktuális tanév iskolai munkatervében, semmi nem igazolja, hogy ezeket a programokat valóban meg is történtek, legalábbis papíron.

Stein Barnabár a fehérvári tanárok ügyvédje szerint a cinikusan  áll a tankerület az ügyhöz, az abszurditás tetőfoka pedig, hogy a tankerület kétségbe vonja az iskolán kívüli programok megvalósulását. Stein kitért arra is, hogy az egyik pedagógus esetében ezt számlákkal is tudják bizonyítani.

Az ügyvéd végül megjegyezte, ha a pedagógusok szigorúan tartanák magukat a napi nyolcórás munkaidőhöz, összeomlana az oktatási rendszer.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?