Elutasították a fehérvári Vasvári Pál Gimnázium igazgatójának pályázatát, az iskola pedagógusainak túlórapere állhat a háttérben

Az iskolai igazgatói posztjára nem volt más jelentkező, mégis indoklás nélkül elutasították a korábbi vezető, Horváth József pályázatát. A régi és mostani diákok petíciót indítottak az igazgatóért.

Augusztus 14-ig szól az igazgatói megbízása Horváth Józsefnek, a székesfehérvári Vasvári Pál Gimnázium igazgatójának, mert a következő igazgatói ciklusra benyújtott pályázata államtitkári döntés alapján nem nyert támogatást - tájékoztatta levelében az intézmény vezetője a szülőket.

Az eset kapcsán kapcsán Eduline olvasói levelet is kapott, amelyből kiderült, hogy az esetet az iskola közössége, régi és mostani tanulói megdöbbenéssel, felháborodással fogadtak.

"Horváth József a tantestület és a diákság 100%-os támogatását élvezi. Vezetése alatt a Vasvári a megye és a város legjobb és legnépszerűbb gimnáziumává, sok ezer jelenlegi és egykori diák számára egy közösséget alkotó második otthonná, a diákokat mindig visszaváró alma materré vált. Az elmúlt 15 év eredményeinek és iskolánk szellemiségének továbbvitelét Horváth József igazgató úr nélkül nem látjuk biztosítva."

- írta Horváth Bence, egy egykori vasváris diák, majd kitért arra is, hogy mivel a borzasztó állapotban lévő iskolaépületet most újítják fel teljesen, ezért a középiskola két évre ideiglenes helyre költözik.

"A folyamatok koordinálásához pótolhatatlan szerepe lenne igazgató úrnak. Ezt a döntést már csak e körülmények miatt ennél rosszabb időzítéssel meg sem hozhatták volna."

- fejtte ki a diák, majd hozzátette, hogy az iskola közössége nevében kérik vissza a szeretett igazgatójukat, ezzel kapcsolatban pedig petíciót is indítottak, amit alig egy éjszaka alatt több, mint 2500-an írtak alá.

A vasváris igazgató ügyében még szerda este a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is megszólalt. Totyik Tamás, a PSZ elnöke és Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője a szerdai minisztériumi tárgyaláson a felháborodását fejezte ki a kormánynak, hogy Horváth igazgatói pályázatát indoklás nélkül utasították el.

A szakszervezetek vezetői kitértek arra is, hogy minderre azután került sor, hogy a Vasvári több pedagógusa beperelte a székesfehérvári tankerületet, hogy fizesse ki számukra a túlóráért járó bért.

Horváth József kapcsán még Székesfehérvár fideszes polgármestere, Cser-Palkovics András is aggodalmát fejezte ki közösségi oldalán, ugyanis az iskola közel 3 milliárd foritos felújítása, és az ezzel járó költözés levezénylésében a mostani igazgatónak nagyon fontos szerepe lett volna.

Azt érdemes megjegyezni, Horváth József 2022-ben Székesfehérvár oktatásáért díjban részesült, a Vasvári pedig alatta a város legjobb gimnáziumává vált: a HVG 2024-es középiskolai rangsorában a 46. helyet szerezte meg, megelőzve ezzel Orbán Viktor egykori alma materét, az 56. helyen álló Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumot.

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.