A rendőrség és más erőszakszervezetek világát hozza be az ágazatba a magánjellegű kérdéseket tartalmazó vizsgálat a tiltakozók szerint.
A gyermekvédelmi ágazatban júliustól alkalmazható pszichológiai alkalmassági és „kifogástalan életviteli” vizsgálat ellen tiltakozik a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete, a Szociális Szakmai Szövetség, továbbá több szervezet, szakember – írta meg a Népszava.
Közös közleményük szerint a nemrég elfogadott jogszabály a rendőrség és más erőszakszervezetek világát hozza be az ágazatba, indokolatlanul nagy betekintést tesz lehetővé a dolgozók magánéletébe. Állásfoglalásuk szerint az intézkedések nem nyújtanak megoldásokat a gyermekvédelem aktuális problémáira, sőt, a vizsgálatok több ponton összeegyeztethetetlenek az ágazat szociális és etikai normáival.
Júniusban írtuk meg, hogy összesen 1,7 milliárd forintot ad a kormány arra, hogy a gyermekvédelmi intézményekben vezetőként és szakmai munkakörben foglalkoztatottak pszichológiai alkalmassági vizsgálata és „kifogástalan életvitelének” ellenőrzése megtörténjen. Az érintetteknek egy felmérésen is részt kell venniük, amin a maguk, sőt családtagjaik magánéletéről is be kell számolniuk. Többek között ilyen kérdéseket kaphatnak: Kivel és mióta élnek együtt? Milyen ingatlanuk, 300 ezer forintot meghaladó ingóságuk van? Melyik szórakozóhelyet látogatják havi, heti és napi rendszerességgel? Fogyasztanak-e alkoholt, és ha igen, mennyit?
Az ellenőrzés ellen most tiltakozó szervezetek nem csak az ellenőrzést kifogásolják, hanem azt is, hogy a törvény szerint a dolgozóknak nincs jogorvoslati lehetőségük. Így akár egyik napról a másikra megszűnhet a jogviszonyuk úgy, hogy érdemben védekezni tudnának. Kitértek arra is, hogy miközben évi 2 milliárd forintot költ majd a kormány a dolgozók ellenőrzésére, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszer „minőségi és mennyiségi” munkaerőhiánya fokozódni fog.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
