Középiskolai felvételi: ezeket érdemes tudni a beiratkozásról

Mikor lesz a beiratkozás, milyen dokumentumokat kell vinni, és hogyan lehet jelentősen meggyorsítani az ügyintézést? Válaszolunk.

  • Székács Linda

Június 26-28. között, tehát szerdától péntekig szervezik meg a középiskolák a frissen felvett diákjaik beiratkozását.

Mindegy, hogy hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba készülő 10-12 éves gyerekekről, vagy szeptembertől kilencedik osztályos 14-15 évesekről van szó, az összes középiskolában ebben a két napban tartják a személyes beiratkozásokat, amiken mindenkinek meg kell jelenni.

A személyes ügyintézés folyamata ugyanakkor jelentősen meggyorsítható, ha előtte a beiratkozáshoz szükséges adatokat már online bekülditek. Erre június 19-26. között van lehetőség a KRÉTA rendszerében.

Amennyiben már az általános iskolában is a KRÉTA-t használtátok, nincs más teendőtök, mint az ott kapott szülői azonosítóval belépnetek, majd az e-Ügyintézés felületén, a „Beiratkozás középfokú intézménybe – BKI” pontot választva megadnotok a kért adatokat. Ezt csak a KRÉTA oldalán keresztül lehet elintézni, a telefonos applikációban nincs rá lehetőség.

Ha azonban nincs KRÉTA-s regisztrációtok, mert az általános iskola nem ezt a felületet használtátok, ide kattintva ideiglenes regisztrációval adhatjátok meg a beiratkozáshoz szükséges adatokat. Ezt követően név, születési hely és idő, továbbá az oktatási azonosító (a 7-essel kezdődő, 11 számjegyből álló azonosító a diákigazolványon) alapján a rendszer megkeresi a kiválasztott középiskola rendszerében a tanulót. Ha nem találja meg, arról hibaüzenetet küld, és érdemes lesz felvennetek a kapcsolatot az érintett középiskolával.

A rendszer által létrehozott dokumentumokat kinyomtathatjátok, aláírhatjátok, és a másolatot feltölthetitek a beiratkozási felület „A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok, igazolások” blokkjába. Ezeknek a dokumentumoknak az eredeti, aláírt példányát a személyes beiratkozáskor vigyétek magatokkal.

Szükségetek lehet még továbbá a személyes beiratkozáskor a

  • diák és a szülő személyazonosító igazolványára,
  • a diák TAJ kártyájára,
  • a diákigazolvány kiállításához szükséges NEK-adatlapra,
  • az általános iskolai tanulmányok befejezését igazoló bizonyítványra,
  • bizonyos iskolák pedig a felvételről szóló értesítés bemutatását is kérhetik.
A kért dokumentumok ugyanakkor iskolánként eltérhetnek, ezért feltétlen nézzétek meg, hogy a ti iskolátok pontosan miket kér, és azokat vigyétek magatokkal a kellemetlenségek elkerülése érdekében.
Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.