Középiskolai felvételi: ezeket érdemes tudni a beiratkozásról

Mikor lesz a beiratkozás, milyen dokumentumokat kell vinni, és hogyan lehet jelentősen meggyorsítani az ügyintézést? Válaszolunk.

  • Székács Linda

Június 26-28. között, tehát szerdától péntekig szervezik meg a középiskolák a frissen felvett diákjaik beiratkozását.

Mindegy, hogy hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba készülő 10-12 éves gyerekekről, vagy szeptembertől kilencedik osztályos 14-15 évesekről van szó, az összes középiskolában ebben a két napban tartják a személyes beiratkozásokat, amiken mindenkinek meg kell jelenni.

A személyes ügyintézés folyamata ugyanakkor jelentősen meggyorsítható, ha előtte a beiratkozáshoz szükséges adatokat már online bekülditek. Erre június 19-26. között van lehetőség a KRÉTA rendszerében.

Amennyiben már az általános iskolában is a KRÉTA-t használtátok, nincs más teendőtök, mint az ott kapott szülői azonosítóval belépnetek, majd az e-Ügyintézés felületén, a „Beiratkozás középfokú intézménybe – BKI” pontot választva megadnotok a kért adatokat. Ezt csak a KRÉTA oldalán keresztül lehet elintézni, a telefonos applikációban nincs rá lehetőség.

Ha azonban nincs KRÉTA-s regisztrációtok, mert az általános iskola nem ezt a felületet használtátok, ide kattintva ideiglenes regisztrációval adhatjátok meg a beiratkozáshoz szükséges adatokat. Ezt követően név, születési hely és idő, továbbá az oktatási azonosító (a 7-essel kezdődő, 11 számjegyből álló azonosító a diákigazolványon) alapján a rendszer megkeresi a kiválasztott középiskola rendszerében a tanulót. Ha nem találja meg, arról hibaüzenetet küld, és érdemes lesz felvennetek a kapcsolatot az érintett középiskolával.

A rendszer által létrehozott dokumentumokat kinyomtathatjátok, aláírhatjátok, és a másolatot feltölthetitek a beiratkozási felület „A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok, igazolások” blokkjába. Ezeknek a dokumentumoknak az eredeti, aláírt példányát a személyes beiratkozáskor vigyétek magatokkal.

Szükségetek lehet még továbbá a személyes beiratkozáskor a

  • diák és a szülő személyazonosító igazolványára,
  • a diák TAJ kártyájára,
  • a diákigazolvány kiállításához szükséges NEK-adatlapra,
  • az általános iskolai tanulmányok befejezését igazoló bizonyítványra,
  • bizonyos iskolák pedig a felvételről szóló értesítés bemutatását is kérhetik.
A kért dokumentumok ugyanakkor iskolánként eltérhetnek, ezért feltétlen nézzétek meg, hogy a ti iskolátok pontosan miket kér, és azokat vigyétek magatokkal a kellemetlenségek elkerülése érdekében.
Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.