A Belügyminisztérium szerint az elméleti testnevelés órák kiemelten azokat a diákokat érintik középiskolában, akik a tárgyból fognak érettségizni.
Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a kormány olyan törvénymódosítást terjesztett be, ami megszüntetné a lehetőségét annak, hogy a heti öt testnevelésórából kettőt ki lehessen váltani versenyszerű sporttal vagy délutáni iskolai sportköri foglalkozásokkal, amit nem olyan könnyű megvalósítani, mert még mindig vannak olyan intézmények, ahol se tornaterem, se tornaszoba nincs.
A Népszava információi szerint a köznevelésért is felelős Belügyminisztérium (BM) felmérte a helyzetet és arra jutott, valóban nincs meg mindenhol a megfelelő iskolai infrastruktúra, ezért is javasolta az elméleti testnevelésórák megtartását. Miközben a felmentési lehetőségek szűkítését épp azzal indokolták, hogy a gyerekek keveset mozognak és elhízottak. A lap érdeklődött ezzel kapcsolatban a BM-nél, de többszöri megkeresés után sem válaszoltak nekik.
Egy nappal később azonban a Belügyminisztérium közleményt adott ki , amelyben cáfolták a lap értesüléseit, és külön kitértek arra, hogy a középiskolai testnevelés tantárgy kerettanterve tartalmaz elméleti ismereti részt, ami kiemelten azokat a tanulókat érinti, akik testnevelésből szeretnének érettségizni.
Röviden válaszolva minden arra irányuló kérdésre, hogy a tárca a gyakorlati helyett, elméleti testnevelésórát javasolt-e: Nem!- írta a BM, majd hozzátették, hogy a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program I. és II. ütemében az elmúlt időszakban 44 tornatermet adtak át; a III. ütemben további 45 létesítmény előkészítő munkálatai folyamatban vannak.A Belügyminisztérium azt is megjegyezte, hogy a tankerületekhez tartozó iskolák saját tornaterem hiányában másik köznevelési intézményben, vagy az önkormányzat tulajdonában álló sportlétesítményben, az adott tankerület költségvetésének terhére szervezik meg a testnevelésórákat, így az oktatás minden tanuló számára mindenhol megoldott.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
