Cáfolt a Belügymininsztérium: nem tartanak elméleti órákat a gyakorlati helyett testnevelésből

A Belügyminisztérium szerint az elméleti testnevelés órák kiemelten azokat a diákokat érintik középiskolában, akik a tárgyból fognak érettségizni.

Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a kormány olyan törvénymódosítást terjesztett be, ami megszüntetné a lehetőségét annak, hogy a heti öt testnevelésórából kettőt ki lehessen váltani versenyszerű sporttal vagy délutáni iskolai sportköri foglalkozásokkal, amit nem olyan könnyű megvalósítani, mert még mindig vannak olyan intézmények, ahol se tornaterem, se tornaszoba nincs.

A Népszava információi szerint a köznevelésért is felelős Belügyminisztérium (BM) felmérte a helyzetet és arra jutott, valóban nincs meg mindenhol a megfelelő iskolai infrastruktúra, ezért is javasolta az elméleti testnevelésórák megtartását. Miközben a felmentési lehetőségek szűkítését épp azzal indokolták, hogy a gyerekek keveset mozognak és elhízottak. A lap érdeklődött ezzel kapcsolatban a BM-nél, de többszöri megkeresés után sem válaszoltak nekik.

Egy nappal később azonban a Belügyminisztérium közleményt adott ki , amelyben cáfolták a lap értesüléseit, és külön kitértek arra, hogy a középiskolai testnevelés tantárgy kerettanterve tartalmaz elméleti ismereti részt, ami kiemelten azokat a tanulókat érinti, akik testnevelésből szeretnének érettségizni.

Röviden válaszolva minden arra irányuló kérdésre, hogy a tárca a gyakorlati helyett, elméleti testnevelésórát javasolt-e: Nem!

- írta a BM, majd hozzátették, hogy a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program I. és II. ütemében az elmúlt időszakban 44 tornatermet adtak át; a III. ütemben további 45 létesítmény előkészítő munkálatai folyamatban vannak.

A Belügyminisztérium azt is megjegyezte, hogy a tankerületekhez tartozó iskolák saját tornaterem hiányában másik köznevelési intézményben, vagy az önkormányzat tulajdonában álló sportlétesítményben, az adott tankerület költségvetésének terhére szervezik meg a testnevelésórákat, így az oktatás minden tanuló számára mindenhol megoldott.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.