Strandolással, kirándulással, filmnézéssel telnek a tanév utolsó napjai az iskolákban

Péntekig még kénytelenek bejárni a diákok és a pedagógusok, tanulással azonban kevés helyen foglalkoznak.

  • Székács Linda

Alig néhány nap van hátra a 2023/24-es tanévből, ami a megszokottnál jóval tovább tart, hiszen csak június 21-én, vagyis pénteken ér végét.

A tavalyi évben számos szülői, pedagógus és civil szervezet tiltakozott a tanév meghosszabbítása ellen többek között azzal érvelve, hogy Magyarország klímája nem megfelelő arra, hogy a gyerekek még június közepén is a tantermekben legyenek. Az iskolák többsége ugyanis nem klimatizált, a diákok kénytelenek (lennének) a forró tantermekben ülni.

Éppen emiatt az utolsó hetet számos iskolában igyekeznek máshogy megoldani.

Az Eduline által megkérdezett szülőktől, diákoktól és pedagógusoktól például több olyan visszajelzés érkezett, hogy az utolsó napokat tulajdonképpen tanítás nélküli munkanapnak veszik. Tudunk olyan vidéki iskoláról, ahol az utolsó héten kivétel nélkül minden nap a helyi strandra viszik az általános iskolás gyerekeket, máshol múzeumba mennek, erdei iskolába, vagy egyszerűen a játszótérre.

Ahol nem hagyják el az iskola területét, ott a napot az udvaron töltik, társasjátékoznak, ha pedig a tanteremben nincs annyira meleg, filmeket néznek. Jobb esetben idegen nyelven, angolul vagy németül, rosszabb esetben magyarul, csak hogy teljen az idő.

Hogy van-e így értelme a meghosszabbított tanévnek, az már más kérdés. Mindenesetre a 2024/25-ös tanév rendjének tervezetéből úgy tűnik; a kormány a következő tanévben is hosszabb évközi szünetekkel és később kezdődő, rövidebb nyári szünettel tervez.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.