Strandolással, kirándulással, filmnézéssel telnek a tanév utolsó napjai az iskolákban

Péntekig még kénytelenek bejárni a diákok és a pedagógusok, tanulással azonban kevés helyen foglalkoznak.

  • Székács Linda

Alig néhány nap van hátra a 2023/24-es tanévből, ami a megszokottnál jóval tovább tart, hiszen csak június 21-én, vagyis pénteken ér végét.

A tavalyi évben számos szülői, pedagógus és civil szervezet tiltakozott a tanév meghosszabbítása ellen többek között azzal érvelve, hogy Magyarország klímája nem megfelelő arra, hogy a gyerekek még június közepén is a tantermekben legyenek. Az iskolák többsége ugyanis nem klimatizált, a diákok kénytelenek (lennének) a forró tantermekben ülni.

Éppen emiatt az utolsó hetet számos iskolában igyekeznek máshogy megoldani.

Az Eduline által megkérdezett szülőktől, diákoktól és pedagógusoktól például több olyan visszajelzés érkezett, hogy az utolsó napokat tulajdonképpen tanítás nélküli munkanapnak veszik. Tudunk olyan vidéki iskoláról, ahol az utolsó héten kivétel nélkül minden nap a helyi strandra viszik az általános iskolás gyerekeket, máshol múzeumba mennek, erdei iskolába, vagy egyszerűen a játszótérre.

Ahol nem hagyják el az iskola területét, ott a napot az udvaron töltik, társasjátékoznak, ha pedig a tanteremben nincs annyira meleg, filmeket néznek. Jobb esetben idegen nyelven, angolul vagy németül, rosszabb esetben magyarul, csak hogy teljen az idő.

Hogy van-e így értelme a meghosszabbított tanévnek, az már más kérdés. Mindenesetre a 2024/25-ös tanév rendjének tervezetéből úgy tűnik; a kormány a következő tanévben is hosszabb évközi szünetekkel és később kezdődő, rövidebb nyári szünettel tervez.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.