Kompetenciamérés: ebben a tíz vidéki 8 osztályos gimnáziumban teljesítettek legjobban a hatodikosok matekból

Mutatjuk, hogy vidéken melyik gimnáziumok teljesítettek a legjobban matekból hatodikban.

Az előző tanévben a kompetenciamérést 2023. március 20. és 2023. június 9. között a 4-11. évfolyamon 3069 intézmény mintegy 582 347 tanulója írta meg. Az eredmények most lettek jobbak: az Oktatási Hivatal adatai szerint 2023-ban a 6. 8. és 10. évfolyamon minden mérési területen alacsonyabb átlageredmények születtek a 2022-es eredményekhez képest.

Ha alaposan megnézzük az adatokat, akkor láthatjuk, hogy matekból 6. évfolyamon 1475 képességpont (2022: 1493 képességpont), lett a tanulók átlageredménye. A legjobb átlageredményt országosan a budapesti hatodikosok érték el 1533 képességponttal, második lett Vas vármegye 1517 képességponttal, míg a harmadik helyet Csongrád-Csanád vármegye szerezte meg 1512 képességponttal.

A budapesti 8 osztályok gimnáziumokba járó hatodikosok közül a  Békásmegyeri Veres Péter Gimnáziumba (1784 képességpont), a Budapest XVII. Kerületi Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnáziumba (1766 képességpont) illetve a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumba (1745 képességpont) járó diákok szerepeltek a legjobban.

Ha országos szinten nézzük, akkor az alábbi 8 osztályos gimnáziumok végeztek matekból hatodikban az élen.

  1. Kazinczy Ferenc Gimnázium (Győr):  1804 képességpont
  2. Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium: 1801 képességpont
  3. Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium: 1800 képességpont
  4. Gödöllői Török Ignác Gimnázium: 1743 képességpont
  5. Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium: 1741 képességpont (holtverseny)
  6. Péterfy Sándor Evangélikus Gimnázium (Győr): 1741 képességpont (holtverseny)
  7. Százhalombattai Arany János Általános Iskola és Gimnázium: 1732 képességpont
  8. Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium: 1716 képességpont
  9. Karolina Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium (Szeged): 1706 képességpont (holtverseny)
  10. Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium: 1706 képességpont (holtverseny)

Az eredményekből látszik, hogy alapvetően főváros környéki középiskolák szerepelnek a listán, ezen kívül két győri, egy kecskeméti, egy szegedi és egy zalaegerszegi intézmény is bekerült a top10-be. Érdemes megjegyezni, hogy az első három helyezett vidéki gimnázium megelőzi a budapesti első helyezettet.

A kompetenciamérésről részletesen az alábbi cikkünkben olvashattok:

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.