A Tanítanék Mozgalom kezdeményezése a pályázat.
"Ceruzán, filcen, festéken, ragasztón, celluxon, dosszién keresztül mindenre lehet gondolni. Gyakorlatilag mindent, amit a munkánk során használunk azt saját pénzből veszünk meg, ha pedig nem, akkor tulajdonképpen a szülők fizetik mindezt" – nyilatkozta egy pedagógus az RTL Híradónak. Hozzátette, hogy van ugyan valamilyen alapvető rendszere annak, hogy a tankerület mire költ, de egyrészt ez nagyon bonyolult, másrészt nagyon kevés ez az összeg, amit kapnak.
Egy másik pedagógus pedig azt mondta, hogy az ő iskolájukban a szülők veszik a zsebkendő és a fénymásolópapír nagy részét is. A Tanítanék Mozgalom szerint a probléma országos, ezért pályázatot hirdettek, amin keresztül bárki igényelhetett krétát a kedvenc tanárának, csak le kellett írnia, hogy miért szereti a pedagógust.
"Az oktatás nem munkának éli meg, hanem hivatásnak." "Minden apró kincset felfedezett, ami bennünk rejlett"
– ehhez hasonló üzenetek érkeztek a szervezethez. A pályázatot múlt héten zárták le, összesen ötvenen nevezték a kedvenc tanárukat, az első 25 jelentkező kedvenc pedagógusa kap majd krétát.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
