Tiltakozik a Szülői Hang az 55 év feletti katonák tanárokká átképzése ellen

Kifogásolják az egyeztetés és a szakmaiság hiányát, továbbá úgy vélik, ez a bizonyítéka annak, hogy a kormányzat hazudott a pedagógushiányról.

  • Székács Linda

A Szülői Hang, a Tanítanék és a Civil Közoktatási Platform is tiltakozik a kormány azon intézkedése ellen, ami szerint az 55 év feletti katonákat a tankerületek alkalmazhatják, végzettség hiányában pedig átképezhetik tanárokká.

Ahogy arról elsőként az Eduline-on beszámoltunk; a kormány kedden elfogadott salátatörvényében a telefonok iskolai használatának korlátozása mellett szerepel egy pont, amely szerint az átvezényelt 55 év feletti tiszteket és altisztetek a tankerületeknek alkalmazniuk kell.

"Ha olyan hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló tiszti vagy altiszti állománycsoportba tartozó honvéd vezénylésére kerül sor a tankerületi központhoz, aki az 55. életévét betöltötte, a tankerületi központ a vezényeltet köteles fogadni, amennyiben a vezényelt az alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a tankerületi központ nem rendelkezik olyan betölthető álláshellyel, amely a vezényelt végzettségének megfelel, a tankerületi központ gondoskodik az álláshely betöltéséhez szükséges képzés biztosításáról. A képzés elvégzéséig a tankerületi központ vezetője határozza meg a vezényelt által ellátandó feladatokat" - szól a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény, vagyis a státusztörvény kiegészítése.

A Szülő Hang lapunknak küldött állásfoglalása szerint ez "gyalázatos és szakmailag botrányos bizonyítéka" annak, hogy a kormányzat hazudott arról, hogy nincs pedagógushiány, továbbá a pálya vonzóbbá tételére vonatkozó ígéreteik is kudarcot vallottak.

A szervezet kifogásolja az egyeztetés és a szakmaiság hiányát, továbbá megjegyzik, hogy mivel a kivezényelt katonák nem a pedagógusokhoz hasonló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy egyházi szolgálati jogviszonyban lesznek alkalmazva, hanem tanárként is hivatásos katonák lesznek, ezért feltehetően jóval kedvezőbb munkafeltételekkel dolgozhatnak majd, mint a képzettebb és tapasztaltabb pedagógus kollégák.

"Az 55 év feletti hivatásos katonák valaha nyugdíjba vonultak – most a kormány (többek között) az oktatás megreformálását, az iskolai rend és fegyelem megerősítését, a tanárhiány elfedését várja tőlük az elöregedett és megfogyatkozott, de legalább sok gyakorlattal rendelkező pedagógusok között" - írják.

Ezzel kapcsolatban a Civil Közoktatási Platform megjegyzi; a szolgálati évek nem tesznek valakit alkalmassá a nevelői munkára még akkor sem, ha egyébként a katona rendelkezik valamilyen oktatással kapcsolatos diplomával, vagy valamilyen rövidített képzés során átképzik őket. A rendelkezés szerint ráadásul hivatásos katonaként a tankerületek kötelesek alkalmazni őket, ami az érintett honvédek részéről sem választás, hanem vezénylés kérdése.

"Őszinte döbbenettel látjuk, hogy a kormányzat az iskolákat az erőszakszervezetek elfekvőjeként kezeli. Kinek a fejében született meg vajon a gondolat, hogy katonai pályájukat befejező, a szolgálatot tisztességgel teljesített, egyébként logikusan nyugdíjba vonuló honvédokat átvezényeljen gyermekek mellé, pedagógiai munkára? Önmagában hatalmas szégyen, hogy láthatóan nincs keret a nyugdíjak kifizetésére egy életen át tartó szolgálat után, de hogy egy huszáros vágással ilyen módon árukapcsolják a pedagógushiánnyal, az minden határon túlmegy" - fejezi ki a felháborodását a civil szervezet.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.