A családok számára szinte lehetetlen feladat megoldani a vakációt abban a korban, amikor már nem szervez olcsó nyári tábort az iskola és nincsenek a közelben bevethető nagyszülők. G.D., egy két gyerekes, dolgozó anyuka írása. Vélemény.
Először húsvét után szembesültem a közelgő nyári szünettel, amikor az egyik fiam edzője feltette a kérdést a szülői csetben, hogy ki szeretne jönni a kötelezően ajánlott táborba. Vettem egy mély levegőt, ránéztem a banki applikációban a félretett pénzünkre, és elkezdtem kalkulálni. Rájöttem, ha a másik fiam is megy a saját edzőtáborába, és még keresek még egy tábort, ahova együtt mehetnek, hogy legalább nyáron ne kelljen egy hétig reggelente két helyre vinni a gyerekeket, akkor már alsó hangon elköltöttem 250 ezer forintot. Ezzel nagyjából le is nulláztam a nagyobb kiadásokra félretett büdzsénket. Így már csak a maradék 8 hetet kellett megoldani.
A nagyszülők nálunk a vakációra sajnos korlátozottan igénybe vehetőek: az én szüleim több száz kilométerre laknak, 8 órában dolgoznak, és az erősen nyolcvanpluszos nagyszüleimet ápolják. Apósom már nehezen mozog és tavaly sokat volt kórházban, anyósom pedig amellett, hogy szereti az unokáit, pörgős nyugdíjas életet él, így több hétig nem tud vigyázni a mi két alsós fiunkra. Mindenesetre abban megegyeztünk, hogy egy hetet felosztva megkapnak a nagyszülők is a nyárból.
Ezután a férjemmel kiszámoltuk, hogy mindegyikünk kivesz két-két hét szabadságot, ebből egy hetet együtt töltünk a Balatonon ismerősöknél, a maradék egy-egy hetet pedig arra használjuk fel, hogy amíg az egyikünk foglalkozik a gyerekekkel, addig a másikunk tud haladni a munkájával. Este illetve hétvégén, ha éppen valamelyikünknek nem kell dolgoznia, akkor pedig közösen kitalálunk valamit. Itt nem nagy dologra kell gondolni, hiszen nekünk már júniusban félre kell tenni a tanévkezdésre, de azért egy mozi, egy egynapos kirándulás vagy bográcsozás, szalonnasütés a családdal, barátokkal azért fel tudja dobni a nyarat.
| Mondandód van az oktatásról? |
| Ha szeretnéd elmondani a véleményedet diákként, hallgatóként, tanárként, szakemberként vagy szülőként az oktatásról, akkor várjuk írásodat az [email protected]! |
A maradék két hetet pedig nagyjából home office-ban oldjuk meg, ami nem akkora mulatság, mint ahogyan azt sokan gondolják. Fél szemmel figyelni kell a fiúkra, akik alapjában véve jól kijönnek egymással, de azért a másodperc töredéke alatt képesek összeveszni azon, hogy ki nyert a valamelyik játékban vagy a labda bent volt-e a hálóban. 20 percenként felállni a gép mellől pedig finoman szólva is megnehezíti a munkát. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a nyári szünetben ha mindenki otthon van, akkor a házimunka is jóval több, bár ebben azért már szoktak a srácok is segíteni, de lelki szemeink előtt már most megjelenik a nap végére Himalájává tornyosuló mosatlan, a folyamatosan zakatoló mosógép és az egy nap alatt lefosztott hűtő.
Jó hír viszont, hogy nem kell korán kelni, a reggeli csúcsban időre odaérni egy-vagy két helyre, ráadásul a srácok a covid alatt megtanulták, ha becsukjuk a hálószoba ajtaját, akkor meetingelünk vagy ha egész nap a laptop billentyűzetét nyomjuk, akkor azt azért tesszük, mert dolgozunk.
Talán egyedül attól tartunk, hogy a fiúk a szokásoshoz képest több időt lesznek online, ennek a napi limitjét még nem fixáltuk le, mert afelől nincsenek kétségeink, hogy ha órákon keresztül nézhetik YouTube-ot vagy nyomják a videójátékot, akkor viszonylag nyugodt körülmények között dolgozhatunk. Azt azonban nem szeretnénk, hogy szeptemberre teljesen beszippantsa őket a digitális világ, így muszáj lesz meghúznunk a határt.
G.D.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
