Kevesebben táboroznak idén nyáron, mint tavaly

Átlagosan 10-15 százalékkal nőttek a nyári táborok árai idén.

  • Tornyos Kata

Csökkent a táborozó gyerekek száma idén: a tavalyi rekordszámú 230 ezer résztvevővel szemben 2024-ben 215 ezer táborozóval számolnak – közölte az MTI-vel a Taborfigyelo.hu. Szerintük ennek a legfőbb oka, hogy idén a nyári szünet a hosszabb évközi szünetek miatt a vártnál némileg később, június 21-én (péntek) kezdődik és augusztus 31-ig (szombat) tart majd.

A másik ok pedig az lehet, hogy átlagosan 10-15 százalékkal nőttek a nyári táborok árai, így egy napközis tábor átlagára valamivel 50 ezer forint felett van, míg egy ottalvós táborért átlagosan 80 ezer forintot kell fizetnie a családoknak. A táborok átlagárai között régiónként akár 10 százalékos eltérés is lehet.

De akár több százazer forintba is kerülhet egy ottalvós tábor, április végén írtuk meg a Táborfigyelő idei évi kínálatát böngészve, hogy 345 ezer forintért maximum 24 fő táborozhat luxus körülmények között egy 5 csillagos kastélyban három, négy és ötágyas légkondicionált szobákban, saját fürdőszobával, többek között fűtött, fedett úszómedencével és kültéri jacuzzival.

A legnépszerűbb tábortéma 2024-ben is a sport lett. A második helyen a kalandtáborok vannak, míg a harmadik helyen döntetlennel az idegen nyelvi, elsősorban angoltáborok, illetve a katonai táborok szerepelnek - írták. Jelezték azt is, hogy a legnépszerűbb táborcélpontok között Pest, Bács-Kiskun és Veszprém vármegyék vannak, de sok gyerek vakációzik Somogy és Fejér vármegyékben is. A közlemény szerint a táborozó gyerekek valamivel több mint fele (53 százalék) napközis táborba megy majd, míg 47 százalékuk ottalvós programokon vesz részt.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.