Egy kis home office, egy csipet tábor, egy kevéske napközi és pár nap a nagyszülőknél. Bár a diákok kedvenc időszaka a várva várt nyári szünet, de a családoktól rengeteg szervezést, pénzt és energiát igényel, hogy megoldják a gyerekek felügyeletét. Szülőket kérdeztünk arról, ők hogyan birkóznak meg ezzel a szinte lehetetlennek tűnő feladattal.
Idén a nyári szünet a megszokottnál egy kicsivel rövidebb lesz, ugyanis az előző évhez képest egy héttel később, június 21-én kezdődik, és augusztus 31-ig fog tartani. Bár egy héttel kevesebbet lesznek otthon a diákok, a szülőnek így is komolyabb logisztikát igényel megszervezni a gyerekek elhelyezését a maradék 10 hétre. Az óvodákban ezzel szemben általában 4-5 hétig tart a szünet, ha azonban nincs kire bízni a gyerekeket, akkor ugyanúgy nehéz helyzetbe kerülnek a családok.
Sokan ilyenkor veszik ki a szabadságuk nagy részét, de azzal is számolni kell, hogy a vakáció mellett ott van még a tavaszi, az őszi és a téli szünet is. A gyerekek után járó pótszabadságokból pedig nincsen túl sok:
Ezzel a pár plusz nappal pedig nem lehet átvészelni egy teljes nyarat. Sok esetben a munkahely sem engedi meg az alkalmazottaknak, hogy egyszerre kettő, vagy akár több hetet is kivegyenek.
Mit tegyen a szülő, ha nyáron is dolgoznia kell?
Mivel kíváncsiak voltunk, hogyan birkóznak meg a magyar szülők ezzel a nehézséggel, megkérdeztük őket a Szülői hang Facebook-csoportban. Számos tapasztalatot osztottak meg velünk, azonban egy dologban szinte mindegyik válasz egybecsengett: a kisgyerekes szülők küszködnek a nyári felügyelet megoldásával.
Irány a tábor!
Az egyik legkézenfekvőbb opciónak a táborok ígérkeznek, amelyekből számos típus létezik itthon, azonban ez sem jöhet mindenkinél szóba. Idén a napközis táborok 50 ezer forint, az ottalvósok pedig 75 ezer forint környékén mozognak, ami nem kevés, főleg ha egy családban több gyerek is van.
A megkérdezettek között többen is voltak, akik ennek ellenére is beíratják táborba a gyerekeiket, ez azonban nem jelenti azt, hogy annak költségei ne lennének megterhelőek a számukra:
„Nálunk a táborok jelentik a megoldást, de két gyereknél egy átlagkereset feletti havi fizetést simán elvisznek”
- fejtette ki az egyik szülő.
Van, aki pedig már előre gyűjt a nyárra:
„Méregdrága táborokra gyűjtök egész évben, és minden reggel ugyanúgy korán kel a gyerkőc, hiszen a szabadság semmire sem elég.”
Bár 1-2 hét állandó felügyelet sokat segít a szülőknek, azonban ezzel még a nyár fele sem telik el. Akad, aki családi segítség hiányában iskolai ügyeletbe, utána kerületi napközis táborba, majd kerületi iskolai ügyeletbe is be kell, hogy adja a gyerekét.
A nagyszülő dolgozik és/vagy önmegvalósít?
A helyzetet nehezíti, hogy a kitolódó nyugdíjkorhatár miatt egyre több családnál még a nagyszülők is teljes állásban dolgoznak.
„A nagyszülők közül van, aki még teljes munkaidőben dolgozik, aki meg már nem, vagy csak részmunkaidős, az nem ér rá túl sokat, mert "önmegvalósít”.”
-írta az egyik szülő.
Vannak természetesen olyan nagymamák, nagypapák, akik szívesen segítenek, és már nagyon várják, hogy nyáron több időt tölthessenek az unokáikkal, sőt még arra is akad példa, ahol más hozzátartozó is, például nagynéni vagy sógor is besegít a vakációba.
Munka melletti lehetőségek
A nyári felügyelet szempontjából a pedagógusok egy fokkal talán jobb helyzetben vannak.
„A pedagóguslét egyetlen előnye talán, hogy itthon tudok lenni velük. Nekem is akkor van szünet, amikor nekik.”
„Tanárként a nyár nagy részét a gyermekeimmel tölthettem, ez a tanári pálya egyik legvonzóbb velejárója. Persze jönnek velem táboroztatni is, de együtt az is jó!”
Aki pedig nem pedagógusként keresi a kenyerét, igyekszik ebben az időszakban igyekszik otthonról dolgozni, esetleg a párjával felváltva home office-t kérni.
Emellett, ha a munkahely megengedi, vannak, akik magukkal viszik oda is a gyerekeket. Azonban erre sincs mindenhol lehetőség, ezért többen csak külön engedéllyel több hetes táppénzzel tudják megoldani a gyerekfelügyeletet, de van, aki kénytelen fizetetlen szabadságra menni a nyári szünet alatt.
„…már nincs lehetőség arra, hogy a gyerek felügyelete megoldott legyen anélkül, hogy ne hajnalban kelljen szegény gyereknek kelni, mert éppen hurcolni kell a munkahelyre. Kb. ez a legtöbb, amit szülőként tenni lehet…”
Összességében azt láthatjuk, hogy a nyári szünet egy költséges, az egész családot megmozgató hadművelet a szülők számára. Anyagi támogatás nélkül pedig ki-ki úgy próbálja megoldani, ahogyan csak tudja. Ha nincsenek nagyszülők vagy lehetőség a home office-ra, akkor a gyerekek gyakran a nyár nagy részét napközis táborokban és irodákban tölthetik.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
