A státusztörvény miatt idén változott, hogy mennyi szabadsága van a pedagógusoknak, és azokat hogyan, milyen feltételekkel adják ki.
A státusztörvény szabályozza, hogy a pedagógusoknak hány nap szabadság jár. Korábban a tanárok, a nevelési-oktatási munkát segítők, valamint a technikai dolgozók is ugyanannyi szabadságot, egységesen 46 napot kaptak, idén azonban ez változott.
A pedagógusoknak és a nevelési-oktatási munkát segítő alkalmazottaknak (például gyógytornászoknak, dajkáknak, könyvtárosoknak) 50 nap alapszabadság jár, míg a technikai dolgozók, többek között a takarítók, portások vagy a karbantartók szabadnapjainak számát már a munka törvénykönyve alapján állapítják meg, így ők a korábbi évekhez képest kevesebb szabadnappal gazdálkodhatnak.
50 nap alapszabadság
Érdemes megjegyezni, hogy a pedagógusok 50 napnyi alapszabadságát kiegészíthetik a különböző pótszabadságok is, amit akkor kap valaki, ha például 16 évnél fiatalabb gyereket nevel vagy először házasságot köt.
A helyzetet árnyalja, hogy a törvény szerint az évi 50 napos alapszabadságból a munkáltató maximum 15 munkanapot vehet igénybe az alábbi esetekben:
Ez azt jelenti, hogy ha a pedagógusnak év közben például olyan ügyet kell elintéznie, amit csak munkaidőben tehet meg, és szabadnapot kér, akkor könnyen lehet, hogy nyáron a szabadsága alatt kell elmennie továbbképzésre vagy berendelhetik, hogy vigyázzon az ügyeletes gyerekekre. Ugyanakkor a jogszabály szerint az iskola nem kérheti arra a pedagógust, hogy a nyári szabadsága alatt jöjjön be selejtezni vagy szertárt rendbe tenni.
Papírmunkahegyek nyáron
Kíváncsiak voltunk arra, hogyan néz ki idén a pedagógusok nyara, ezért az egyik oktatással foglalkozó Facebook-csoportban megkérdeztük a tanárokat. A felhívásunkra számos válasz, üzenet, telefonos megkeresés érkezett, amelyekből kiderült, hogy a többség még július elején is bejár az iskolába, augusztus 20. után pedig ismét be kell mennie, hogy a tanév lehetőleg zökkenőmentesen induljon.
Egy vidéki általános iskolában tanító pedagógus az Eduline-nak úgy fogalmazott, hogy július 10-től augusztus 21-ig van szabadságon. Azután, hogy a gyerekeknek kitör a vakáció, neki még rengeteg dolga van: tanévzáró értekezleten való részvétel, bizonyítványok írása, a KRÉTA rendbe tétele, a ballagás megszervezése, utána pedig még a leltározás, selejtezés.
Augusztusban fel sem tudnám sorolni mennyi munkám van. Könyvrendeléseket átnézni, tanmeneteket frissíteni, átnézni, akkor a következő évre közösen tervet készíteni, megnézni az órarendet nincs-e benne hiba, papírmunkahegyek vannak ilyenkor.. Órákat tervezni, megnézni, melyik osztálynak milyen órákat kell majd tartani, vannak-e SNI-sek, autisták, BTMN-esek, és sorolhatnám estig a sort.
- fejtette ki a pedagógus.
Továbbképzés, selejtezés, leltározás
Egy budapesti középiskolai tanár azt írta, hogy mivel a szóbeli érettségik ideje idén kitolódott - hivatalosan július 3-ig tartanak, bár az osztályok, diákok számától is függ, hogy mennyire töltik ki ezt időszakot - emiatt később tudják megtartani az évzáró értekezletet, és nem volt még szó az adminisztrációról és a leltározásról. Náluk is augusztus 20-a után már be kell menni az iskolába, és nemcsak az alakuló értekezlet miatt, hanem azért is, mert ekkor tartják például a javítóvizsgákat és készítik elő a tanévet.
Volt olyan szakképzésben dolgozó pedagógus, akinek a tanítási év vége és a szabadsága közötti időszakban továbbképzésen kell részt vennie, emellé kell bepréselnie a tanítási év digitális anyagainak rendezését, a „papírmotyók” selejtezését és a következő tanév tantárgyfelosztását.
Egy másik, fővárosi technikumban tanító tanár úgy fogalmazott, hogy a szokásos papírmunkán túl még kirándulások, továbbképzések várnak rájuk, így július 4-ig még be kell járniuk. Augusztus 20-a után pedig először újra átnézik a tantárgyfelosztást, hiszen sosem lehet tudni, hogy nyáron hányan mondanak fel.
Arról nem is beszélve, hogy több pedagógus a nyári szabadsága alatt másodállásban dolgozik. Volt, aki táboroztat, korrepetál, gyerekfelügyeletet vállal, de akadt olyan nyelvtanár is, aki pluszban fordítást vállal, míg vannak olyanok is, akik virágboltban vagy fagyizóban segítenek ki, hiszen hiába emelkedtek a pedagógusbérek januártól, még mindig alatta vannak a diplomás átlagfizetésnek.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
