Friss adatok: minden tizedik fiú SNI-s

A 2023/2024-es tanévben tovább nőtt a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma.

Számuk mintegy 63 ezer fő, ami az általános iskolások 8,8%-át jelenti - derült ki a KSH legfrissebb adataiból.

A SNI-s diákok 73 százalékát integrált osztályokban tanítják. Az integrált az SNI-tanulók a sajátos nevelési igényének a leggyakoribb okai a következők:

  • 66 százalékuk súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral küzd
  • 12 százalékuk autizmus spektrum zavarral rendelkezik
  • 9,1 százalékuk pedig beszédfogyatékos.

Érdekes, hogy a lányok csupán 6,1 százaléka SNI-s, míg a fiúknál ez az arány több mint 11 százalék. Vagyis ez azt jelenti, hogy átlagosan minden tizedik fiú sajátos nevelési igényű.

A vármegyék közötti eltérés is jelentős: legtöbb sajátos nevelési igényű  diák Békés vármegyében van, ahol az általános iskolások 14 százaléka  SNI-s, legkevesebb pedig Borsod-Abaúj-Zemplénben (5,4%), valamint Hajdú-Bihar vármegyében (5,7%).

Egy 2023-as tanulmány szerint ennek ennek az alábbi okai lehetnek:

  • Észak-Kelet Magyarországon 2017-ig nem volt gyógypedagógus-képzés, ami ronthatta ezekben a megyékben a hozzáférést
  • A szakértői bizottságok eltérően működhetnek.
  • A halmozottan hátrányos helyzetű szülők gyerekei később jutnak el a szakértői bizottságokhoz.

Egy másik 2023-as tanulmány azt állapította meg, hogy a hátrányos helyzetű családokba születő gyerekeknél nagyobb arányban marad rejtve a fejlődési probléma, vagy ha meg is állapítanak náluk valamilyen ilyen jellegű problémát, akkor ezek a gyerekek nem kapnak fejlesztést.

Az SNI-s diákok helyzetében az Eduline-on is több cikkben foglalkoztunk. Jelenleg az egyik legnagyobb probléma az ő esetükben is a szakemberhiány, ugyanis nem az számít, hogy a gyerek mit tud, mire képes és mennyiben tud beilleszkedni a közösségbe, hanem az, hogy mi az elérhető; mi az infrastruktúra és mennyire van elérhető gyógypedagógus szakember.

 

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.