Érvénytelen konzultációs ívekkel borította be a Kossuth teret az aHang

Többek között Szijjártó Péter külügyminiszternek is üzentek, cirill betűkkel.

  • Székács Linda

Érvénytelen konzultációs ívekkel terítette be az Országház előtti területet az aHang csütörtökön.

A szervezet lapunknak küldött közleménye szerint közel 2000 négyzetmétert borítottak be azokkal az üres konzultációs ívekkel, amiket az Egységes Diákfront aktivistáival közösen egyfajta ellenkonzultációként az ország mintegy 800 leadópontján télen összegyűjtöttek.

"Az akció célja egyrészt az volt, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy közpénz milliárdokból finanszírozzák Magyarországon a pártpropagandát, miközben a valódi ügyeket megpróbálják a lehető leginkább elhallgatni" - írják.

A csütörtöki akción az aHang Szijjártó Péter külügyminiszternek is üzent egy nemrégiben kirobbant orosz hekkertámadás kapcsán. A tér közepére, a konzultációs ívekre óriási cirill betűkkel írták ki, hogy “szuverenitás?”.

 

aHang
A szervezet oldalán pedig korábban petíció is indult a külügyminiszter lemondását és az ügy teljes körű kivizsgálását követelve. Ezt eddig több mint 15 ezren írták alá.

“Az elmúlt időszak történései végett arra is rá akarunk világítani, hogy talán az ország szuverenitásának védelmét jobban szolgálta volna, ha a nemzeti konzultációra költött pénzt a kibervédelem fejlesztésére fordítják”

– mondta  Szalóki Viktor, az aHang szóvivője.

A szervezet közleménye szerint az aHang célja, hogy az önkormányzati és európai parlamenti választásokig hátralévő napokban az utcákon és az online térben is minél több emberhez eljuttassa az üzeneteit, amiknek legfőbb célja, hogy minél többen menjenek el szavazni június 9-én. Szerintük ugyanis ennek nem csak az a tétje, hogy kik lesznek a közgyűlésekben, kik lesznek polgármesterek, és kik mennek az EP-be, hanem ezzel a kampánnyal már a 2026-os választásokra való felkészülés is elkezdődött.

 

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.