Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Az általános iskolás tanárok 42 százaléka fizetett már azért, hogy a diákjainak meglegyenek a szükséges iskolai felszereléseik.
Angliában 10-ből 8 általános iskolai tanár saját pénzből vesz felszerelést és ételt a rászoruló diákoknak, akiknek a száma folyamatosan növekszik – osztotta meg a National Foundation for Educational Research (NFER) friss kutatását a The Guardian.
Az NFER megélhetési költségekről szóló jelentése közel 1300 tanár és felső vezető felmérésén alapul az angliai általános és középiskolákban. A résztvevők csaknem egyharmada (31%) számolt be arról, hogy egyre több éhes gyereket lát az osztályokban. Sokaknak pedig nincs megfelelő ruhája az adott évszakhoz.
Az eredmények szerint az általános iskolai tanárok negyede az elmúlt tanévben több mint 100 fontot költött a rászoruló gyerekekre, és majdnem minden ötödik (19%) vásárolt a diákoknak ruhát vagy ételt.
Emellett az általános iskolai tanárok kétharmada költ a saját pénzéből az osztálytermi felszerelésekre, ötből ketten (42%) pedig fizettek már a diákok felszereléséért is.
A válság valamivel enyhébb a középiskolákban, ahol a tanárok és a felső vezetők alig kétharmada (62%) - szemben az általános iskolák 79 százalékával – arról számol be, hogy saját pénzéből vásárol eszközöket a tanulóinak és az iskolájának. A becslések szerint minden ötödik tanár 100-nál több fontot költött erre ebben az évben.
"Az a tény, hogy a gyerekek éhesen, nem megfelelő ruhákkal érkeznek az iskolába, és a tanároknak a saját zsebükből kell támogatniuk őket, mindent elmond, amit tudnunk kell arról, hogy a gyermekszegénység és a megélhetési költségek válsága milyen hatással van a gyerekekre és a fiatalokra”
- nyilatkozta Daniel Kebede, a Nemzeti Oktatási Unió (NEU) főtitkára.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.