Véget értek az idei Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntői. Mutatjuk, matematikából melyik iskolák diákjai szerepeltek a legjobban.
570 középiskola mintegy 19 607 tanulója mérettette meg magát az idei Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) valamilyen tantárgyból. Matematikából 3674 tanuló versenyzett három kategóriában. Az I. kategóriában a szakgimnáziumok és technikumok diákjai, a II. kategóriában a nem speciális tanterv alapján tanuló gimnáziumi diákok, a harmadik csoportban pedig a speciális matematika tanterv alapján tanuló gimnazisták.
Az I-II. kategóriában háromfordulós, a III. kategóriában kétfordulós versenyen vettek részt a versenyzők. Ezek alkalmanként 300 perces írásbelik voltak, az I. és II. kategóriában egy három-hat feladatot tartalmazó feladatlappal, a III. kategóriában pedig egy három-öt feladatos feladatlappal.
Az utolsó fordulók idén márciusban voltak, az Oktatási Hivatal pedig már nyilvánosságra hozta azoknak az iskoláknak a listáját, ahol volt olyan diák, aki bejutott az OKTV döntőjébe.
Kategóriánként mutatjuk az iskolákat, zárójelben pedig, hogy hány tanuló jutott be tőlük.
I. kategória
II. kategória
III. kategória
A matematika egyébként kifejezetten népszerű tantárgy az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen, hiszen az angol nyelv (5804) és a biológia (3804) után erre jelentkeztek a legtöbben.
Az idei versenyen egyébként 28 tantárgyból mérettették meg magukat a diákok. Voltak, akik több tantárgyból is, hiszen a 19 607 tanuló összesen 26 690 jelentkezést regisztrált.
Matekból a legtöbb döntőbe jutott versenyző, összesen 29 fő a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium diákja. A Váci SZC Boronkay György Műszaki Technikum és Gimnáziumból 13, a Békásmegyeri Veres Péter Gimnáziumból pedig összesen 10: a II. kategóriában 9, a III. kategóriában 1 diák jutott a döntőbe.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
