Ugyanis több mint négy hónapon keresztül nem tartoztak a közfeladatot ellátó személyek közé a pedagógusok.
Idén január 1. és május 11. között egy jogalkotási rendellenesség miatt a pedagógusok nem tartoztak a közfeladatot ellátó személyek közé, tehát, ha valaki ez idő alatt bántalmazott egy pedagógust, az enyhébb büntetéssel is megúszhatja – hívta fel a figyelmet a helyzetre a hvg.hu.
A Belügyminisztérium (BM) a nemzeti köznevelésről szóló törvény vonatkozó rendelkezését, – amely a közfeladatot ellátó személyi jogállást kölcsönözte többek közt a pedagógusoknak is – május 11-től visszaépítette a törvénybe.
A lap szemléltetésként leírta, hogy a közfeladatot ellátó személyi jogállásnak köszönhetően például egy olyan esetben, amikor egy pedagógust bántalmaznak nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozva, a tettest a súlyos testi sértésen felül a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak elkövetéséért is el lehet ítélni. Ez azt jelenti, hogy akár 7,5 év szabadságvesztést is kiszabhatnak rá, a státusz hiányában azonban legfeljebb 3 év szabadságvesztéssel büntethető.
A BM szerint a rendelkezés ideiglenes hiánya nem jelentette azt, hogy ez idő alatt a pedagógusok elvesztették volna a kiemelt védettséget nyújtó státuszukat. De valójában a bíróságok nem minősíthetnék közfeladatot ellátó személynek a pedagógus sértettet, ha az elkövetés vagy az elbírálás pont a kérdéses hónapokban történt. Bár a köznevelési törvényből önmagában is levezethető, hogy a pedagógusok közfeladatot ellátó személyek.
Egyelőre nem tudni olyan esetről, ahol ez az elméleti jogi patthelyzet gyakorlati problémákat is okozott volna. Ha mégis kiderülne, hogy történt ilyen, akkor a bírói gyakorlatnak kell valahogy megfelelő választ adnia erre az anomáliára.
A HVG-nek nyilatkozó ügyvéd, Magyar György szerint a kormány rapid jogalkotásánál gyakran tapasztalható az elhamarkodottság és az átgondolatlanság, amely lényeges ellentmondásokat eredményezhet a jogrendszerben, ellehetetlenítve a jogalkalmazók, tehát az állampolgárok, bíróságok számára az alkalmazkodást.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
