Ugyanis több mint négy hónapon keresztül nem tartoztak a közfeladatot ellátó személyek közé a pedagógusok.
Idén január 1. és május 11. között egy jogalkotási rendellenesség miatt a pedagógusok nem tartoztak a közfeladatot ellátó személyek közé, tehát, ha valaki ez idő alatt bántalmazott egy pedagógust, az enyhébb büntetéssel is megúszhatja – hívta fel a figyelmet a helyzetre a hvg.hu.
A Belügyminisztérium (BM) a nemzeti köznevelésről szóló törvény vonatkozó rendelkezését, – amely a közfeladatot ellátó személyi jogállást kölcsönözte többek közt a pedagógusoknak is – május 11-től visszaépítette a törvénybe.
A lap szemléltetésként leírta, hogy a közfeladatot ellátó személyi jogállásnak köszönhetően például egy olyan esetben, amikor egy pedagógust bántalmaznak nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozva, a tettest a súlyos testi sértésen felül a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak elkövetéséért is el lehet ítélni. Ez azt jelenti, hogy akár 7,5 év szabadságvesztést is kiszabhatnak rá, a státusz hiányában azonban legfeljebb 3 év szabadságvesztéssel büntethető.
A BM szerint a rendelkezés ideiglenes hiánya nem jelentette azt, hogy ez idő alatt a pedagógusok elvesztették volna a kiemelt védettséget nyújtó státuszukat. De valójában a bíróságok nem minősíthetnék közfeladatot ellátó személynek a pedagógus sértettet, ha az elkövetés vagy az elbírálás pont a kérdéses hónapokban történt. Bár a köznevelési törvényből önmagában is levezethető, hogy a pedagógusok közfeladatot ellátó személyek.
Egyelőre nem tudni olyan esetről, ahol ez az elméleti jogi patthelyzet gyakorlati problémákat is okozott volna. Ha mégis kiderülne, hogy történt ilyen, akkor a bírói gyakorlatnak kell valahogy megfelelő választ adnia erre az anomáliára.
A HVG-nek nyilatkozó ügyvéd, Magyar György szerint a kormány rapid jogalkotásánál gyakran tapasztalható az elhamarkodottság és az átgondolatlanság, amely lényeges ellentmondásokat eredményezhet a jogrendszerben, ellehetetlenítve a jogalkalmazók, tehát az állampolgárok, bíróságok számára az alkalmazkodást.