Ismét nőttek a tartozások, a tankerületek több mint felének volt adóssága márciusban

Egy hónap alatt megduplázódott a tankerületi központok adóssága, a legnagyobb összegű tartozással a Belső-Pesti Tankerületi Központ rendelkezett márciusban.

  • Tornyos Kata

A februári 1,6 milliárd forintról márciusra több mint duplájára, mintegy 3,5 milliárd forintra nőtt a tankerületi központok lejárt tartozásállománya – írta meg a Népszava a Magyar Államkincstár kimutatása alapján.

Emelkedett az adósságokkal küzdő központok száma is: amíg februárban 20, márciusban már a 60-ból 32 tankerületnek voltak tartozásai, közülük 14 tankerületi központ adóssága haladta meg a 100 millió forintot.

A legnagyobb összegű tartozással, összesen 449 millió forinttal a Belső-Pesti Tankerületi Központ rendelkezett, aminek a gazdasági vezetőjét áprilisban vesztegetés, vesztegetés elfogadása és verseny korlátozásának gyanúja miatt őrizetbe vették és kezdeményezték a letartóztatását. Ez a tartozás is lényeges növekedés, ugyanis februában még 336 millió forint volt az adóssága a központnak.

A Kaposvári Tankerületi Központnak februárban 154 millió forint, márciusban 322 millió forint tartozása volt, a Békéscsabai Tankerületi Központnak februárban 155 millió forint, márciusban 314 millió forint. Az egyik legnagyobb adósságnövekedése az Észak-Budapesti Tankerületi Központnak volt: míg februárban nem voltak adósságaik, márciusban már 197 millió forint tartozást halmoztak fel.

Ahogy arról januárban már beszámoltunk, tavaly novemberre 1 milliárd 827 millió forintra nőtt a tankerületi központok összes lejárt adóssága, ami a Klebelsberg Központ szerint lejárt rezsiszámlákból származott. Az adósságok rendezésére az állam decemberben 1800 millió forintot biztosított, a Magyar Államkincstár kimutatása szerint ugyanakkor januárra ismét több milliós - bizonyos esetekben százmilliós - adósságokat halmoztak fel a tankerületek.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.