Ismét nőttek a tartozások, a tankerületek több mint felének volt adóssága márciusban

Egy hónap alatt megduplázódott a tankerületi központok adóssága, a legnagyobb összegű tartozással a Belső-Pesti Tankerületi Központ rendelkezett márciusban.

  • Tornyos Kata

A februári 1,6 milliárd forintról márciusra több mint duplájára, mintegy 3,5 milliárd forintra nőtt a tankerületi központok lejárt tartozásállománya – írta meg a Népszava a Magyar Államkincstár kimutatása alapján.

Emelkedett az adósságokkal küzdő központok száma is: amíg februárban 20, márciusban már a 60-ból 32 tankerületnek voltak tartozásai, közülük 14 tankerületi központ adóssága haladta meg a 100 millió forintot.

A legnagyobb összegű tartozással, összesen 449 millió forinttal a Belső-Pesti Tankerületi Központ rendelkezett, aminek a gazdasági vezetőjét áprilisban vesztegetés, vesztegetés elfogadása és verseny korlátozásának gyanúja miatt őrizetbe vették és kezdeményezték a letartóztatását. Ez a tartozás is lényeges növekedés, ugyanis februában még 336 millió forint volt az adóssága a központnak.

A Kaposvári Tankerületi Központnak februárban 154 millió forint, márciusban 322 millió forint tartozása volt, a Békéscsabai Tankerületi Központnak februárban 155 millió forint, márciusban 314 millió forint. Az egyik legnagyobb adósságnövekedése az Észak-Budapesti Tankerületi Központnak volt: míg februárban nem voltak adósságaik, márciusban már 197 millió forint tartozást halmoztak fel.

Ahogy arról januárban már beszámoltunk, tavaly novemberre 1 milliárd 827 millió forintra nőtt a tankerületi központok összes lejárt adóssága, ami a Klebelsberg Központ szerint lejárt rezsiszámlákból származott. Az adósságok rendezésére az állam decemberben 1800 millió forintot biztosított, a Magyar Államkincstár kimutatása szerint ugyanakkor januárra ismét több milliós - bizonyos esetekben százmilliós - adósságokat halmoztak fel a tankerületek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.