Egy hónap alatt megduplázódott a tankerületi központok adóssága, a legnagyobb összegű tartozással a Belső-Pesti Tankerületi Központ rendelkezett márciusban.
A februári 1,6 milliárd forintról márciusra több mint duplájára, mintegy 3,5 milliárd forintra nőtt a tankerületi központok lejárt tartozásállománya – írta meg a Népszava a Magyar Államkincstár kimutatása alapján.
Emelkedett az adósságokkal küzdő központok száma is: amíg februárban 20, márciusban már a 60-ból 32 tankerületnek voltak tartozásai, közülük 14 tankerületi központ adóssága haladta meg a 100 millió forintot.
A legnagyobb összegű tartozással, összesen 449 millió forinttal a Belső-Pesti Tankerületi Központ rendelkezett, aminek a gazdasági vezetőjét áprilisban vesztegetés, vesztegetés elfogadása és verseny korlátozásának gyanúja miatt őrizetbe vették és kezdeményezték a letartóztatását. Ez a tartozás is lényeges növekedés, ugyanis februában még 336 millió forint volt az adóssága a központnak.
A Kaposvári Tankerületi Központnak februárban 154 millió forint, márciusban 322 millió forint tartozása volt, a Békéscsabai Tankerületi Központnak februárban 155 millió forint, márciusban 314 millió forint. Az egyik legnagyobb adósságnövekedése az Észak-Budapesti Tankerületi Központnak volt: míg februárban nem voltak adósságaik, márciusban már 197 millió forint tartozást halmoztak fel.
Ahogy arról januárban már beszámoltunk, tavaly novemberre 1 milliárd 827 millió forintra nőtt a tankerületi központok összes lejárt adóssága, ami a Klebelsberg Központ szerint lejárt rezsiszámlákból származott. Az adósságok rendezésére az állam decemberben 1800 millió forintot biztosított, a Magyar Államkincstár kimutatása szerint ugyanakkor januárra ismét több milliós - bizonyos esetekben százmilliós - adósságokat halmoztak fel a tankerületek.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
