Míg a 60 év feletti általános iskolai tanárok aránya egy év alatt ezer fővel, a 30 év alattiaké mindössze 165 fővel emelkedett.
Hiába nőtt, még mindig mindössze 6,7 százalék a fiatal pedagógusok aránya az általános iskolákban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb statisztikából, amiről a Népszava számolt be.
A KSH 2023/24-es tanévre vonatkozó jelentése szerint bár a fiatal tanárok száma tavalyhoz képest némileg emelkedett, 4687 főről 4852-re nőtt, ez még mindig jelentősen elmarad az idősebb pedagógusok arányától. Az általános iskolákban ugyanis jelenleg 11 019 főállású, 60. életévét betöltött pedagógus dolgozik, ami közel ezer fővel több, mint tavaly, és 2189 fővel magasabb, mint két éve. Ez az esetükben két év alatt 24,8 százalékos emelkedést jelent, míg a 30 év alatti pedagógusok száma mindössze 165 fővel nőtt.
A lap azt írja, az adatok szerint a 60-64 éves pedagógusok száma 8462-ről 8848 főre, a 64 évesnél idősebbeké 1577-ről 2171-re nőtt egy év alatt az általános iskolákban. A Népszava ezzel kapcsolatban emlékeztet, hogy a kormány 2022-ben, először csak átmenetileg, egy évre szólóan, majd 2023-tól időkorlát nélkül egyszerűsítette a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatásának szabályait, így enyhítve a súlyos tanárhiányt.
A tanárok döntő többsége (37 035 fő) egyébként 45-59 év közötti, nagyrészük azonban itt az idősebb korcsoportba, az 55-59 évesek közé tartozik. Ők összesen 13 744-en vannak az általános iskolákban.
Pályaelhagyók
Bár a 60. év feletti pedagógusok száma jelentősen, míg a 30 év alattiaké minimálisan nőtt, az adatok szerint vannak olyan korcsoportok, ahol a csökkenés jellemző az általános iskolai tanárok számára. A 40-44 év közötti tanároké például egy év alatt 10 023-ról 9298 főre, a 35-39 éveseké 7077-ről 6416-re, a 30-34 év közöttieké 3975 főről 3894 főre csökkent.
Valószínűsíthető, hogy ennek okai az elmúlt egy év eseményeihez, a felmondási hullámhoz és az új pedagus életpálya törvényhez, vagyis a státusztörvény miatti változásokhoz köthetők.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
