Tovább nőtt a 60 év feletti pedagógusok aránya az általános iskolákban

Míg a 60 év feletti általános iskolai tanárok aránya egy év alatt ezer fővel, a 30 év alattiaké mindössze 165 fővel emelkedett.

  • Székács Linda

Hiába nőtt, még mindig mindössze 6,7 százalék a fiatal pedagógusok aránya az általános iskolákban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb statisztikából, amiről a Népszava számolt be.

A KSH 2023/24-es tanévre vonatkozó jelentése szerint bár a fiatal tanárok száma tavalyhoz képest némileg emelkedett, 4687 főről 4852-re nőtt, ez még mindig jelentősen elmarad az idősebb pedagógusok arányától. Az általános iskolákban ugyanis jelenleg 11 019 főállású, 60. életévét betöltött pedagógus dolgozik, ami közel ezer fővel több, mint tavaly, és 2189 fővel magasabb, mint két éve. Ez az esetükben két év alatt 24,8 százalékos emelkedést jelent, míg a 30 év alatti pedagógusok száma mindössze 165 fővel nőtt.

A lap azt írja, az adatok szerint a 60-64 éves pedagógusok száma 8462-ről 8848 főre, a 64 évesnél idősebbeké 1577-ről 2171-re nőtt egy év alatt az általános iskolákban. A Népszava ezzel kapcsolatban emlékeztet, hogy  a kormány 2022-ben, először csak átmenetileg, egy évre szólóan, majd 2023-tól időkorlát nélkül egyszerűsítette a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatásának szabályait, így enyhítve a súlyos tanárhiányt.

A tanárok döntő többsége (37 035 fő) egyébként 45-59 év közötti, nagyrészük azonban itt az idősebb korcsoportba, az 55-59 évesek közé tartozik. Ők összesen 13 744-en vannak az általános iskolákban.

Pályaelhagyók

Bár a 60. év feletti pedagógusok száma jelentősen, míg a 30 év alattiaké minimálisan nőtt, az adatok szerint vannak olyan korcsoportok, ahol a csökkenés jellemző az általános iskolai tanárok számára. A 40-44 év közötti tanároké például egy év alatt 10 023-ról 9298 főre, a 35-39 éveseké 7077-ről 6416-re, a 30-34 év közöttieké 3975 főről 3894 főre csökkent.

Valószínűsíthető, hogy ennek okai az elmúlt egy év eseményeihez, a felmondási hullámhoz és az új pedagus életpálya törvényhez, vagyis a státusztörvény miatti változásokhoz köthetők.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.