Borsod, Szabolcs, Nógrád és Bács-Kiskun megyében él a legtöbb bántalmazott és veszélyeztetett gyerek

Megjelent a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány éves jelentése.

  • Székács Linda

2022-ben 106 130 gyerekkel kapcsolatban érkezett jelzés a család- és gyermekjóléti szolgálatokhoz és központokhoz. Ez 2753-mal több, mint az előző évben - írja a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány a frissen megjelent, 2023-as jelentésében.

Az adatok szerint 2022. december 31-én a család- és gyermekjóléti szolgálatoknál 65 164 gyereket tartottak nyilván veszélyeztetettként, a család és gyermekjóléti központoknál nyilvántartott veszelyeztetett kiskorúak száma 45 366 fő volt, a védelembe vett gyerekek száma pedig 28 678.

A jelentés szerint a gyerekek veszélyeztetettségének főbb okai a szülők nevelésből eredő problémái, szülői konfliktusok, anyagi problémák és a gyerekek iskolai mulasztásai, vagyis a túl sok igazolatlan hiányzás.

"A gyereklakosság arányához viszonyítva a legtöbb veszélyeztetett gyerek az ország északkeleti részén; Borsod, Szabolcs és Nógrád vármegyékben, valamint Bács-Kiskun vármegyében él" - írják a jelentésben.

A gyermekvédelmi rendszer tudomására jutott gyermekbántalmazási esetek többségében a gyerekeket a családjukon belül érte erőszak. Fizikai bántalmazás miatt 2022-ben 5083 gyereket tartottak nyilván, akiknek 89 százalékát (4545 fő) érte a családján belül fizikai erőszak. Szexuális visszaélés miatt 1013 gyereket tartott nyilván a gyermekvédelem. Nekik 79,6 százalékát bántalmazta egy családtagja, míg lelki bántalmazást 6901 kiskorú szenvedett el, elhanyagolás miatt pedig 41 489 gyerek szerepelt a nyilvántartásban.

Online sincsenek biztonságban

A jelentés a gyerekek iskolai és online biztonságára (vagy annak inkább a hiányára) is kitér.

Az IDEA intézet 2023-as felmérése szerint a magyar iskolákban többé-kevésbé rendszeres jelenség a zaklatás, az erőszakos megnyilvánulások és a fizikai erőszak. A bántalmazás sok esetben ráadásul az iskolán kívül sem ér véget, gyakran az interneten folytatódik.

A jelentésben kiemelik, hogy bár a gyerekekkel szembeni online visszaélésekről és bántalmazásokról országos reprezentatív adat nem áll rendelkezésre 2023-ról, az NMHH által működtetett Internet Hotline szolgálat 2023-ban kiadott éves jelentése szerint 2758 jelzés érkezett hozzájuk online bántalmazásról.

Ezek 55 százaléka gyermekpornográfiával kapcsolatos volt. Az ezzel kapcsolatos esetekben egyre gyakrabban jelennek meg olyan intim felvételek, amiket a kiskorúak saját magukról készítettek.

"2023-ban összesen 4419 bejelentés érkezett. 715-öt minősítettek illegális tartalomnak, amelyből 549 gyerekekkel szembeni szexuális visszaélést rögzített" - írják.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.