Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Nem alszanak eleget, sokan rendszeresen fogyasztanak energiaitalokat és a 9-11. évfolyamosok 17 százaléka már a marihuánát is kipróbálta. Megjelent a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány friss gyermekjogi jelentése, amiben külön fejezetet szánnak a fiatalok egészségére.
Az iskoláskorú magyar gyerekek több mint ötöde túlsúlyos vagy elhízott - szerepel a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány friss, 2023-as gyermekjogi jelentésében.
A jelentésben külön fejezetet szánnak a fiatalkorúak egészségére, érintve többek között az étkezési és alvási szokásaikat, valamint, hogy hányan fogyasztanak napi rendszerességgel energiaitalt vagy dohánytermékeket.
A 2022-ben tizedik alkalommal zajlott, az iskoláskorú gyerekek testi-lelki egészségi állapotát felmérő, 2023-ban publikált HBSC adatfelvétel eredményeire hivatkozva azt írják; az elmúlt 20 évre általánosan jellemző, hogy növekednek a túlsúlyosság arányszámai. A nemek szerinti eloszlás tekintetében a fiúkat gyakrabban érinti súlyfelesleg, mint a lányokat, ugyanakkor a súlyfelesleg csökkentésének valamilyen módja inkább a lányokra jellemző.
Az eredmények alapján ugyanakkor a fiatalok alig több mint ötöde végez elegendő fizikai aktivitást, pedig az elmúlt 20 évben lassan javuló tendencia volt megfigyelhető ezen a területen, különösen a fiúk körében
- írják.
Bár a napi gyümölcs- és zöldségfogyasztás a fiatalok kevesebb mint harmadára jellemző, jó hír, hogy csökkenő tendencia látható az édesség- és a cukortartalmú italok fogyasztására. Az energiaitalt minden nap fogyasztók aránya ugyanakkor 14 százalék, ami kismértékű növekedést jelent 2014 óta.
Keveset alszanak és rendszeresen dohányoznak
A gyerekek alvási szokásaikkal kapcsolatban a jelentésben azt írják, hétköznapokon az átlagos alvásidejük mindössze 7,5 óra. Ez nem kielégítő, ráadásul 20 perccel rövidebb is, mint 2018-ban. Hétvégén ugyanakkor valamivel meghaladja a 9,5 órát.
A nem kielégítő mennyiségű alvás összefüggésben lehet azzal, hogy az iskolások több mint fele legalább heti rendszerességgel két vagy több pszichoszomatikus tünetet (pl. fejfájást vagy fáradtságot) tapasztal.
A HBSC az iskoláskorúak szerhasználatát is felmérte. Ebből kiderült, hogy 16 százalékukra jellemző a rendszeres (legalább heti gyakoriságú) dohányzás, ami 2018-hoz képest magasabb arányt jelent. Szignifikáns nemi különbségek nem figyelhetők meg. Továbbá a diákok közel 40 százaléka volt már legalább egyszer részeg életében, és a részegség gyakorisága a 2022-es vizsgálatban lényegesen magasabb is volt, mint 2018-ban.
"A 9–11. évfolyamon tanulók 17%-a kipróbálta már életében a marihuánát, és körülbelül 12%-uk körében előfordult már visszaélésszerű legális szerhasználat (pl. nyugtató vagy altató). A marihuána vagy más drogok kipróbálásának aránya nem növekedett a korábbi adatfelvételekhez képest" - teszik hozzá.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.