Jövő héten indul az óvodai és általános iskolai beiratkozás

Április 18–19-én lehet jelentkezni az általános iskolákba, az óvodai beiratkozás április 20-án kezdődik – figyelmeztet az Oktatási Hivatal.

  • Székács Linda

Óvodai beiratkozás

A magyar szabályok szerint minden olyan gyerek, aki augusztus 31-ig betölti a 3. életévét óvodakötelessé válik. Ez azt jelenti, hogy szeptembertől legalább napi négy órában óvodai nevelésben kell részesülniük „annak érdekében, hogy időben elkezdődhessen közösségbe szoktatásuk és felkészítésük a majdani iskolakezdésre.”

Az óvodába való felvételt a szülőnek, gondviselőnek kell kérelmeznie, akiknek a fontos határidőkről és tudnivalókról a hivatal e-mailt küldött. A kötelező felvételt biztosító, tehát körzetes óvodák listáját ide kattintva találjátok.

Az óvodakezdés halasztását április 15-ig kérelmezhetik a szülők a területileg illetékes járási hivatalnál.

„Ha családi körülményei, sajátos helyzete ezt indokolja, a gyermek egy évig (annak az évnek augusztus 31-éig, amelyben negyedik évét betölti) menthető fel az óvodai foglalkozások alól, különös méltánylást érdemlő esetben, újabb kérelem alapján annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti” – írja az OH.

Iskolakezdés

Azok a gyerekek, akik augusztus 31-ig betöltik a 6. életévüket iskolakötelessé válnak. A tankötelezettség halasztása kizárólag abban az esetében lehetséges, ha az Oktatási Hivatal korábban engedélyezte a plusz egy év óvodát, vagy ha rendelkeztek a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága által kiállított szakvéleménnyel.

A tanköteles gyerekek iskolai beiratkozására április 18–19-én van lehetőség. Az online beiratkozás viszont már hamarabb elindult a KRÉTA rendszerében. Ide a személyes beiratkozás előtt érdemes feltölteni a szükséges dokumentumokat, hiszen jelentősen megkönnyítik és gyorsítják a személyes ügyintézést.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.