Április 18–19-én lehet jelentkezni az általános iskolákba, az óvodai beiratkozás április 20-án kezdődik – figyelmeztet az Oktatási Hivatal.
Óvodai beiratkozás
A magyar szabályok szerint minden olyan gyerek, aki augusztus 31-ig betölti a 3. életévét óvodakötelessé válik. Ez azt jelenti, hogy szeptembertől legalább napi négy órában óvodai nevelésben kell részesülniük „annak érdekében, hogy időben elkezdődhessen közösségbe szoktatásuk és felkészítésük a majdani iskolakezdésre.”
Az óvodába való felvételt a szülőnek, gondviselőnek kell kérelmeznie, akiknek a fontos határidőkről és tudnivalókról a hivatal e-mailt küldött. A kötelező felvételt biztosító, tehát körzetes óvodák listáját ide kattintva találjátok.
Az óvodakezdés halasztását április 15-ig kérelmezhetik a szülők a területileg illetékes járási hivatalnál.
„Ha családi körülményei, sajátos helyzete ezt indokolja, a gyermek egy évig (annak az évnek augusztus 31-éig, amelyben negyedik évét betölti) menthető fel az óvodai foglalkozások alól, különös méltánylást érdemlő esetben, újabb kérelem alapján annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti” – írja az OH.
Iskolakezdés
Azok a gyerekek, akik augusztus 31-ig betöltik a 6. életévüket iskolakötelessé válnak. A tankötelezettség halasztása kizárólag abban az esetében lehetséges, ha az Oktatási Hivatal korábban engedélyezte a plusz egy év óvodát, vagy ha rendelkeztek a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága által kiállított szakvéleménnyel.
A tanköteles gyerekek iskolai beiratkozására április 18–19-én van lehetőség. Az online beiratkozás viszont már hamarabb elindult a KRÉTA rendszerében. Ide a személyes beiratkozás előtt érdemes feltölteni a szükséges dokumentumokat, hiszen jelentősen megkönnyítik és gyorsítják a személyes ügyintézést.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
