Néhány hét múlva esedékes az első osztályos gyerekek iskolai beíratása. Mutatjuk, milyen dokumentumokat lesz érdemes magatokkal vinni.
Az általános iskola első évfolyamára a tanköteles tanulókat 2024. április 18-19-én kell beíratni - szerepel az idei tanév rendjében.
A KRÉTA rendszerén belüli beiratkozás általában már ennél hamarabb, április elején elkezdődik, ami bár nem kötelező, de nagyon is ajánlott, hiszen az előzetes adatfeltöltés jelentősen megrövidítheti a személyes beiratkozással töltött időt.
Ha viszont az adatokat előzetesen nem töltitek fel, a személyes beiratkozásnál ügyeljetek arra, hogy legyen nálatok a hatodik életévüket augusztus 31-ig betöltő gyerekek születési anyakönyvi kivonata, vagy személyi igazolványa, esetleg útlevele, továbbá szükség lesz
és az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolásra, ami lehet óvodai szakvélemény, nevelési tanácsadás keretében végzett iskolaérettségi szakértői vélemény, illetve sajátos nevelési igényű gyerekek esetében a Szakértői Bizottság szakértői véleménye.
Mindemellett a beiratkozáskor a szülőknek nyilatkozniuk kell a közös szülői felügyeleti jogról is, ha pedig esetleg egyedül nevelitek a gyereketek/gyerekeitek, kérhetik a a szülők gyámhivatalban felvett nyilatkozatát a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról, a másik szülő halotti anyakönyvi kivonatát, vagy a gyámhivatal határozatát, a bíróság ítéletét.
Ha pedig az egyik szülő külföldön él, akkor is szükséges nyilatkoznia, amit megtehet személyesen vagy elektronikus úton is.
Előfordulhat ugyanakkor, hogy az itt felsoroltakon kívül az oktatási intézmény valamilyen más dokumentumot is kér, ezért a beiratkozás előtt mindenképp tájékozódjatok az iskola honlapján.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
