Márciusban átlagosan 20 százalékos fizetésemelést kellett volna kapnia az iskolai védőnőknek is, de a többség mégis kimaradt belőle.
A Független Egészségügyi Szakszervezetnél (FDSZ) több ápoló, szakdolgozó jelezte, hogy nem kapták meg a beígért 20 százalékos emelést. Van, akinek 17, 15 vagy 8 százalékkal nőtt a bére, de arra is akad példa, aki alig 6 százalékkal keres majd többet - számolt be az RTL Híradó.
A különbségeket az okozza, hogy a bérpolitikát a munkáltatónak, vagyis a kórházaknak és az iskolai védőnők esetében az önkormányzatoknak kellett kialakítania.
Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke azt nyilatkozta, hogy az adatokat szolgáló tagjaik fele elégedetlen az emeléssel. Sok esetben a munkáltatók félreéretlemezték a jogszabályt, és a pótlékokat beleépítették az alapbérbe, ezt pedig úgy tekintették, mint egy béremelést, holott ez a dolgozónak semmi többletet nem jelent.
Az elnök hozzátette, hogy vannak olyan kórházak, ahol egységesen nagyobb emelést kaptak a dolgozók, és elégedettek is, de akadnak olyan intézmények, ahol szerinte a vezetőség nem volt felkészülve arra, hogy nekik kell a bérpolitikát kialakítani. Az egyenlőtlenségek pedig feszültséget szülnek.
Az iskolai védőnők nagy része sem járt jól, hiszen a beígért béremelésből a többségük kimaradt.
"Nagyon sok helyen nem valósult meg egyáltalán béremelés vagy még azt a minimális összeget sem fordították béremelésre a munkáltatók, amit fordíthattak volna"
- mondta Szalai P. Boglárka az FDSZ védőnői alapszervezetének vezetője a Híradónak.
A Híradó megkereste a Belügyminisztériumot is, ahol azonban azt közölték: „az érintett dolgozók túlnyomó többsége elégedett az emeléssel”.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
