Maruzsa Zoltán: "a tanárok 65 százaléka kapott több mint 32,2 százalékos emelést"

Az államtitkár megerősítette, hogy nincs egyszerű dolguk azoknak a pedagógusoknak, akik felmondtak a státusztörvény miatt, de most mégis visszatérnének a közoktatásba.

  • Tornyos Kata

A tankerületi intézményekben a tanárok 65 százaléka kapott több mint 32,2 százalékos emelést – mondta Maruzsa Zoltán, köznevelési államtitkár a Magyar Nemzetnek. Arról is beszélt, hogy a pedagógus foglalkoztatotti jogviszonyban dolgozók létszáma növekedésnek indult, a felsőoktatási felvételi jelentkezéseken pedig a második legnépszerűbb terület lett a pedagógusképzés.

Ennek ellenére fizika-kémia szakos pedagógusnak első választásként senki sem készül, de valamilyen más tantárggyal párosítva is csak 28-an jelölték meg első helyen a fizikát, 22-en pedig a kémiát az idei felvételizők közül az Oktatási Hivatal friss statisztikái szerint.

Az államtitkár beszélt azokról a pedagógusokról is, akik a státusztörvény miatt felmondtak, de mégis visszatérnének a közoktatásba. Szerinte van, aki puhatolózik, a munkáltató viszont nem feltétlenül bízik abban a munkavállalóban, aki egyszer már otthagyta tanév közben a gyerekeket. Döntő többségükben az óvodapedagógusok is megkapták a béremelést, de néhány városban vitáznak még a polgármesterrel. Van olyan városvezető, aki azt állítja, nem kapta meg a fedezetet, de Maruzsa azt mondta, hogy ott is be fogják bizonyítani, hogy megkapta, csak cél szerint kell felhasználni az állami támogatást.

Maruzsa szerint szakszervezetisnek lenni a világ legegyszerűbb dolga, mert mindig többet kell kérni, mint amit a kormány éppen ad. Ezt jó hangosan kell elmondani, és "akkor kifelé azt mutatják, hogy ők aztán harcolnak" – fogalmazott.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.