Elkészült az első 3D nyomtatott iskola a háború sújtotta Ukrajnában

Vannak szakértők, akik szkeptikusak a módszerrel kapcsolatban, mások szerint viszont 3D nyomtatással lehet majd a leggyorsabban újjáépíteni Ukrajna lerombolt városait.

  • Tornyos Kata

A Lvivban, Ukrajnában található 3 983 négyzetméteres oktatási létesítmény falait mindössze 40 óra alatt nyomtatták ki egy 3D nyomtatóval – számolt be róla a CNN. Ez az első 3D nyomtatott oktatási központ Európában és az első olyan épület, amelyet egy háborús övezetben ezzel az eljárással hoztak létre – a projektet megvalósító cég alapítója szerint.

Akadtak nehézségek

2022 szeptemberében kezdődtek el a munkálatok, és az egész projekt – az alapoktól a befejezésig – eredetileg csak három hónapot vett volna igénybe. Az orosz légitámadások és bombázások ekkor azonban súlyosan érintették az áramhálózatot, ami széleskörű áramkimaradásokhoz vezetett Lvivban. A helyi közösségek generátorokra támaszkodtak, így az építkezésnek is szünetelnie kellett.

Ukrajnában, ahol sok technikus, építőmunkás és ipari szakértő a frontvonalakon harcol, az automatizáció segíthet ellensúlyozni a munkaerőhiányt - mondta a projekten dolgozó Olga Gavura. Az orosz légitámadások továbbra is elpusztítják a nemzet infrastruktúráját: 2024-ben már több várost ért támadás, beleértve Lvivot, ahol civileket öltek meg és otthonokat romboltak le. Emiatt Gavura szerint elengedhetetlen lesz a 3D-nyomtatás a helyreállítandó épületek számára.

Néhány szakértő szerint a 3D nyomtatott építészet jelentősen gyorsabb és talán fenntarthatóbb is, mint a hagyományos építési módszerek. Ugyanakkor a lap megkérdezett egy kongkongi építészprofesszort is a témáról, aki szerint léteznek olcsóbb és gyorsabb alternatívák a 3D-nyomtatáshoz képest, például az előregyártott és moduláris épületek. Ezekhez az alkatrészeket gyárakban gyártják, amiket gyorsan összeszerelnek a helyszínen. Az előregyártott épületek az 1900-as évek elején voltak népszerűek, amikor a második világháború utáni újjáépítésre és a lakhatás biztosítására használták őket.

 

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.