Elkészült az első 3D nyomtatott iskola a háború sújtotta Ukrajnában

Vannak szakértők, akik szkeptikusak a módszerrel kapcsolatban, mások szerint viszont 3D nyomtatással lehet majd a leggyorsabban újjáépíteni Ukrajna lerombolt városait.

  • Tornyos Kata

A Lvivban, Ukrajnában található 3 983 négyzetméteres oktatási létesítmény falait mindössze 40 óra alatt nyomtatták ki egy 3D nyomtatóval – számolt be róla a CNN. Ez az első 3D nyomtatott oktatási központ Európában és az első olyan épület, amelyet egy háborús övezetben ezzel az eljárással hoztak létre – a projektet megvalósító cég alapítója szerint.

Akadtak nehézségek

2022 szeptemberében kezdődtek el a munkálatok, és az egész projekt – az alapoktól a befejezésig – eredetileg csak három hónapot vett volna igénybe. Az orosz légitámadások és bombázások ekkor azonban súlyosan érintették az áramhálózatot, ami széleskörű áramkimaradásokhoz vezetett Lvivban. A helyi közösségek generátorokra támaszkodtak, így az építkezésnek is szünetelnie kellett.

Ukrajnában, ahol sok technikus, építőmunkás és ipari szakértő a frontvonalakon harcol, az automatizáció segíthet ellensúlyozni a munkaerőhiányt - mondta a projekten dolgozó Olga Gavura. Az orosz légitámadások továbbra is elpusztítják a nemzet infrastruktúráját: 2024-ben már több várost ért támadás, beleértve Lvivot, ahol civileket öltek meg és otthonokat romboltak le. Emiatt Gavura szerint elengedhetetlen lesz a 3D-nyomtatás a helyreállítandó épületek számára.

Néhány szakértő szerint a 3D nyomtatott építészet jelentősen gyorsabb és talán fenntarthatóbb is, mint a hagyományos építési módszerek. Ugyanakkor a lap megkérdezett egy kongkongi építészprofesszort is a témáról, aki szerint léteznek olcsóbb és gyorsabb alternatívák a 3D-nyomtatáshoz képest, például az előregyártott és moduláris épületek. Ezekhez az alkatrészeket gyárakban gyártják, amiket gyorsan összeszerelnek a helyszínen. Az előregyártott épületek az 1900-as évek elején voltak népszerűek, amikor a második világháború utáni újjáépítésre és a lakhatás biztosítására használták őket.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.