Elkészült az első 3D nyomtatott iskola a háború sújtotta Ukrajnában

Vannak szakértők, akik szkeptikusak a módszerrel kapcsolatban, mások szerint viszont 3D nyomtatással lehet majd a leggyorsabban újjáépíteni Ukrajna lerombolt városait.

  • Tornyos Kata

A Lvivban, Ukrajnában található 3 983 négyzetméteres oktatási létesítmény falait mindössze 40 óra alatt nyomtatták ki egy 3D nyomtatóval – számolt be róla a CNN. Ez az első 3D nyomtatott oktatási központ Európában és az első olyan épület, amelyet egy háborús övezetben ezzel az eljárással hoztak létre – a projektet megvalósító cég alapítója szerint.

Akadtak nehézségek

2022 szeptemberében kezdődtek el a munkálatok, és az egész projekt – az alapoktól a befejezésig – eredetileg csak három hónapot vett volna igénybe. Az orosz légitámadások és bombázások ekkor azonban súlyosan érintették az áramhálózatot, ami széleskörű áramkimaradásokhoz vezetett Lvivban. A helyi közösségek generátorokra támaszkodtak, így az építkezésnek is szünetelnie kellett.

Ukrajnában, ahol sok technikus, építőmunkás és ipari szakértő a frontvonalakon harcol, az automatizáció segíthet ellensúlyozni a munkaerőhiányt - mondta a projekten dolgozó Olga Gavura. Az orosz légitámadások továbbra is elpusztítják a nemzet infrastruktúráját: 2024-ben már több várost ért támadás, beleértve Lvivot, ahol civileket öltek meg és otthonokat romboltak le. Emiatt Gavura szerint elengedhetetlen lesz a 3D-nyomtatás a helyreállítandó épületek számára.

Néhány szakértő szerint a 3D nyomtatott építészet jelentősen gyorsabb és talán fenntarthatóbb is, mint a hagyományos építési módszerek. Ugyanakkor a lap megkérdezett egy kongkongi építészprofesszort is a témáról, aki szerint léteznek olcsóbb és gyorsabb alternatívák a 3D-nyomtatáshoz képest, például az előregyártott és moduláris épületek. Ezekhez az alkatrészeket gyárakban gyártják, amiket gyorsan összeszerelnek a helyszínen. Az előregyártott épületek az 1900-as évek elején voltak népszerűek, amikor a második világháború utáni újjáépítésre és a lakhatás biztosítására használták őket.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.