„Tudomásunk szerint a 2024. január 1. napjától a mai napig a tankerületi központok fenntartásában lévő köznevelési intézményekben nem került sor a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 68. § (4) bekezdése szerinti átvezénylésre”- közölte a Klebelsberg Központ az Index kérésére.
A pedagógusok új életpályatörvénye, vagyis a január 1-jén életbe lépett státusztörvény lehetővé teszi, hogy a tankerületi központok az általuk foglalkoztatott pedagógusokat áthelyezzék egy másik, járáson belüli nevelési-oktatási intézménybe, amennyiben a napi oda-visszautazás ideje tömegközlekedési eszközzel nem haladja meg a három órát. Ez alól kivételt képeznek azok a pedagógusok, akik alsó tagozatos, vagy annál fiatalabb gyereke van.
Az átvezénylés legfeljebb a rendeletben meghatározott tanítási félév végéig szólhat és nem minősül kiküldetésnek, aminek a maximum időtartama nem haladhatja meg az évi negyvennégy beosztás szerinti munkanapot, vagy a háromszázötvenkét órát.
Arra, hogy van-e tudomásuk egyéb "kinevezésektől eltérő foglalkoztatásról", például átirányításról vagy kiküldetésről, a Klebelsberg Központ nem reagált.
Az intézkedés egyébként - érthető módon - számos negatív visszajelzést és tiltakozást váltott ki a pedagógusokból, akik attól tartottak, hogy a kormány az átvezénylésükkel igyekszik majd leplezni a tanárhiányt. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint azonban "senki sem érezte úgy idén január elején, hogy egy teljesen más világba csöppent volna vissza."
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azonban korábban már megjegyezte, hogy az új szabályokat még nem mindenhol alkalmazzák.
