Évről-évre előfordul olyan, hogy a jelentkezők a bizonytalan iskolákat, tanulmányi területeket hátrébb, a biztosabbakat pedig előrébb sorolják a sorrendmódosítási időszakban.
Az ideiglenes felvételi jegyzékek nyilvánosságra hozása után, felmerülhet a kérdés, hogy érdemes-e módosítani a választott középiskolák, tanulmányi területek sorrendjén. Azonban mielőtt a biztosnak gondolt helyet előrébb, a bizonytalanabbat pedig hátrébb soroljátok, jó ha tudjátok, hogy a rangsorolás algoritmusa kizárja annak a lehetőségét, hogy az adott intézmény adott tanulmányi területéről kiessetek csak azért, mert az adott tanulmányi területet későbbi helyen jelöltétek meg.
Egy adott iskola adott tanulmányi területén egy jobb teljesítményt elért diákot, ha őt még nem vették fel egy általa előrébb sorolt másik tanulmányi területre, nem előzhet meg a felvételnél egy rosszabb eredményt elért tanuló.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint akkor érdemes csak módosítani a sorrenden, ha megváltozott az egyes iskolákban szerzett tapasztalataitok alapján az elképzelésetek, és máshova szeretnétek inkább bejutni. (Ha több helyre is felvennének benneteket, akkor a tanulmányi területek között felállított sorrendetek alapján dől el, hova kerültök be végül.)
Akkor is érdemes módosítani a sorrendet, ha lehetőségetek van olyan új tanulmányi területeket is megjelölni, ahova nagyobb eséllyel vesznek fel benneteket.
"Új tanulmányi terület felvétele azonban - az érintett középfokú iskolával történt előzetes egyeztetés alapján - csak olyan középfokú iskolában lehetséges, amely a tanulói adatlapon már korábban is szerepelt. Az egyeztetés tényét a középfokú iskolába eredetileg benyújtott jelentkezési lapon kell feltüntetni. Új iskolát (és annak tanulmányi területét) nem lehet a módosító tanulói adatlapon megjelölni" - írja az OH.
Azt is érdemes észben tartanotok, hogy jelentkezők felvételi jegyzéke a módosító időszakban kiegészülhet olyanokkal, akik a megjelölt új tanulmányi területen az elért eredményük alapján a rangsorban előrébb szerepelnek, mint a normál jelentkezési időszakban megjelölt tanulmányi területeiken.
A középiskolai felvételi további teendőivel az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
