Ma legkésőbb minden középiskolába felvételiző megtudja, hányadik helyen áll az ideiglenes felvételi jegyzékben.
Március 22-ig minden középiskolának nyilvánosságra kell hoznia az ideiglenes felvételi jegyzékét. Ez egy hosszú lista, ahol minden jelentkező - teljesen függetlenül attól, hogy hányadik helyen írta be - szerepel, aki az adott iskola adott szakjára szeretne felvételt nyerni. Ha a sorban előrébb vagytok, mint amennyi helyre vesznek fel diákokat, akkor megnyugodhattok, de ha valamivel hátrébb, akkor sem kell kétségbe esnetek.
Ha például 30 helyet hirdettek meg, és csak a 45. vagy az 50. helyen álltok, akkor is bejuthattok, hiszen nem tudni, hogy az előttetek álló hányadik helyen jelölte meg az adott intézmény adott tanulmányi területét. Ha csak sokadiknak, és más helyre megy, akkor kiesik majd előttetek a listából. (Általánosságban elmondható, hogy körülbelül a meghirdetett helyek másfél-kétszerésénél van nagyobb esélyetek,.) Támpont lehet még az előző évek statisztikája a Sulinavigátor oldalon, ahol meg lehet nézni, hogy tavaly például melyik volt az utolsó sorszám, amivel még felvettek diákot.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről |
|
Ha közben meggondoltátok magatokat, akkor az ideiglenes felvételi lista közzététele után április 8-a és 10-e között van lehetőségetek a sorrendmódosításra, ehhez azonban fontos tudnotok, hogy amennyiben több felvételi kérelmeteket is elfogadták, akkor a rangsoroló szoftver az általatok meghatározott sorrend szerint az első olyan tanulmányi területre helyez el titeket, amelyen az iskola jelezte, hogy felvételt nyertetek, és egyben bele is fértek a felvehető létszámba. Ezzel párhuzamosan azokról a tanulmányi területekről, amelyeket az általatok megadott sorrendben hátrébb szerepelnek, a program törli a jelentkezéseteket.
Emiatt nagyon fontos, ha több iskolához is elegendő pontotok van, csak arra a képzésre kerültök be, mely a sorrendetek szerint a legelső helyen szerepel. Ha ezen szeretnétek változtatni, akkor az áprilisi sorrendmódosítási időszakban megtehetitek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
