A filmet olyan városokba is elvitték, ahol még mozi sincs.
Tömegesen terelik a székelyföldi diákokat a Most vagy soha! című film vetítésére - írta meg a Transtelex.
A lap szerint Rákay Philip 6 milliárd forintos állami támogatásból készült filmjét olyan erdélyi városokban is turnéztatják, ahol mozi sincs, és vannak iskolák, ahol kötelező programként tüntették fel, máshol pedig jó jegyet ígértek azoknak a diákoknak, akik elmennek megnézni.
„A premier hetében Nagyváradon, Temesváron, Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön vetítik a mozik, de a Vándormozi eljuttatja a filmet az ország olyan településeire is, ahol nincs villannyal működő mozgóképszínház, többek között Székelyhídra, Nagyszalontára, Székelyudvarhelyre, Kézdivásárhelyre, Székelykeresztúrra és még sok más helyszínre is”
- ígérték a film forgalmazói.
A szerkesztőség hétfőn tudta meg, hogy Székelyföldön "mindenféle eszközzel toborozzák a diákokat a filmvetítésekre", ráadásul a vetítés nem is ingyenes, a mozijegyért fizetniük kell a gyerekeknek és a pedagógusoknak.
Azt, hogy kik szervezik a vetítéteseket, az erdélyi iskolaigazgatók nem tudták megmondani, és abban sem voltak biztosak, hogy mennyibe kerül a jegy a diákoknak, a lap azonban úgy tudja, hogy a gyerekeknek 15 lej (1190 forint), a tanároknak viszont már 25 lejbe (1985 forint) kerül a magyar mozi.
„Utolsó percben tudtuk meg, hogy az igazgató hova megy a diákokkal, a titkárságra semmilyen információ nem jutott el a filmről” - nyilatkozta a kézdivásárhelyi Dr. Csiha Kálmán Református Kollégium titkára, miután az intézményből 160 diákot vittek el a Most vagy soha! vetítésére.
Azokon a településeken, ahol kultúrház sincs, egy a lapnak nyilatkozó névtelen forrás szerint egyenesen az iskolákba vinnék be a filmet, amiben szerinte a magyar- és történelemtanárok partnerek lesznek.
Vannak olyan tanárok egyébként, akik szerint a Most vagy soha! egy "mostani, modern film" és "nem is magyar, aki nem nézi meg." Többen azonban kifogásolják a film történelmi hitelességét, a diákok között pedig volt olyan, aki arról számolt be, hogy "szekunder szégyenérzete" volt a film nézése közben.
A Most vagy soha! című, az 1848-as forradalomról és Petőfi Sándorról szóló filmet egyébként március 14-én mutatták be, és nem csupán az erdélyi magyar diákokat, de a budapesti és vidéki fiatalokat is iskolai program keretén belül vitték el a film vetítésére.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
