Nem igaz, hogy a fiúk sokkal jobbak matekból, mint a lányok

Csak jobban elhiszik, hogy igen.

  • Székács Linda

A fiúk átlagosan mindössze 0,1 szórásegységgel jobbak matekból, mint a lányok, ellenben 0,3 szórásegységgel gondolják azt magukról, hogy sokkal jobbak, mint a női diáktársak - olvasható a Defacto blog felmérésében a Telexen.

Számos felmérés, többek között a Trends in International Mathematics and Science Study is rámutatott már arra, hogy a fiúk némileg jobban teljesítenek matematikából, mint a lányok. Bár a különbségek egyáltalán nem olyan egetrengetők, az önértékelés tekintetében már jelentősebb eltérések vannak, ami azért is baj, mert ez távol tartja a tehetséges nőket a természettudományoktól és esetlegesen a vezetői pozícióktól is.

Az önértékelés-beli különbségeket a Defacto kutatása is igazolja, melyben a Twins Early Development Study (TEDS) kutatás adatait használva ikerpárok adatain keresztül vizsgálták, hogy mi táplálja azt az elképzelést, hogy a fiúk sokkal jobbak matematikából, mint a lányok.

Bár a vizsgált ikerpárok osztályzatai, tesztpontszámai és intelligenciaszintje hasonló, önértékelésben a fiú-lány ikerpárok közt is vannak különbségek, amiket a kutatók szerint a szülők torzított megítélése táplál, de akár a gyerekeket tanító matektanárok esetében is megjelenik.

A felmérésről született cikkben azt írják, a szülő megítélése adja a matek-önértékelésben lévő nemek közötti különbség 23 százalékát, és azokban a családokban, ahol felülértékelik a fiúk és alulértékelik a lányok matematikakészségeit az objektív osztályzataikhoz képest, sokkal nagyobb a különbség a gyerekek önértékelésében.

Számít ugyanakkor az is, hogy a vizsgált gyerekeknek fiú vagy lány testvére van-e.

"Érdekes módon azoknak a gyereknek, akiknek fiúikertestvérük van, nemtől függetlenül rosszabb a matek-önértékelésük, mint azoknak, akiknek lányikertestvérük van, akkor is, ha az objektív matekkészségeik hasonlók" - írják.

A teljes elemzés ide kattintva olvasható el.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.