Mintegy 60 iskolát vennének át egyházi és alapítványi fenntartók a tankerületektől, legalábbis ennyi kérelem érkezett február végéig a Belügyminisztériumhoz. Az oktatáskutató szerint hosszabb távon ez azt eredményezheti, hogy egyfajta konzervatív mintaiskola-hálózat jöhet létre.
Az Eduline is beszámolt arról, hogy a Belügyminisztériumnál február végéig közel 60 iskola esetében jelezték egyházak vagy alapítványok, hogy átvennék az egyébként állami iskolát a tankerületektől. Közülök az egyik a budai Tamási Áron Gimnázium volt, amit a Gábor Dénes Egyetem venne át, és felmenő rendszerben fizetőssé is tenne.
Az elmúlt napokban az alábbi egyetemek, egyházak jelentkeztek be iskolákért:
Miskolci Egyetem:
Óbudai Egyetem:
A Népszava értesülései szerint pedig az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye a zuglói Jókai Mór Általános Iskola fenntartásának átvételére jelezte igényét.
A lap az iskolák átvételével kapcsolatban megkérdezte Nahalka István oktatáskutatót is, aki szerint elég nagy véletlen lenne, ha az egyházi és alapítványi fenntartók egymástól függetlenül, épp ugyanabban az időben döntöttek volna úgy, hogy ilyen nagy számban szeretnének iskolákat átvenni az államtól.
Nyilvánvaló, hogy itt valamilyen központi kezdeményezésről van szó
- fejtette ki Nahalka, majd megjegyezte, hogy a jobboldali sajtóban az elmúlt időszakban több cikk is megjelent, amelyben a konzervatív oktatáshoz való visszatérés fontosságát hangsúlyozták.
Az oktatáskutató hozzátette, hogy ha az állami iskolák egyetemi-alapítványi vagy egyházi fenntartásba kerülnek, akkor hosszabb távon egyfajta mintaiskola-hálózat jöhet létre, ahol például konzervatív elvek mentén folyhat az oktatás. Azonban, ha ezeknek az iskoláknak csak egy része is fizetőssé válik, ahova csak a tehetősebb családok gyerekeit veszik fel, akkor az már nem társadalmi minta, vagy legalábbis megkérdőjelezhető.
Ezzel párhuzamosan pedig elindulhat egy szelekciós folyamat, ami főleg a most még körzetes általános iskolákat érinti, hiszen a fenntartóváltással megszűnik a kötelező felvételi körzet, így például a hátrányos helyzetű, vagy a problémás gyerekek kiszorulnak ezekből az intézményekből, ami Nahalka álláspontja szerint nem fog javítani a közoktatás helyzetén.
Az oktatáskutató azt mondta, hogy ugyanakkor a fenntartóváltásnak lehetnek jól átgondolt, előremutató céljai is, de ezek nem ismertek.
A Népszava a Belügyminisztériumot is megkérdezte az ügyben, ahonnan azt a választ kapták, hogy a közoktatásban nincs tervbe véve az állami szerepvállalás csökkentése. Az időbeli egybeesésnek pedig az az oka, hogy a fenntartóváltással kapcsolatos kérvények benyújtásának határideje minden évben február vége.
A fenntartóváltásról a köznevelésért felelős államtitkár, Maruzsa Zoltán dönt majd május 31-ig.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
