Több mint száz millió forintos kommunikációs kampánnyal számol be a kormány a pedagógus-béremelésről

Többek között az uniós támogatási programban megvalósuló pedagógus-béremelésről tájékoztatnák a lakosságot minél szélesebb körben.

  • Tornyos Kata

Több mint 100 millió forintból tervez kommunikációs kampányt indítani a kormány, amelyben többek között az uniós támogatási programban megvalósuló, általuk „történelminek” nevezett pedagógus-béremelésről tájékoztatnák a lakosságot minél szélesebb körben és minél közérthetőbben – értesült a Népszava. A kommunikációs tervet a béremelés egy részét biztosító uniós program feltételeit ellenőrző, többnyire a kormány által delegált tagokból álló Monitoring Bizottság fogadta el múlt pénteken.

A kommunikációs terv szerint a pénzből híreket és más tartalmakat biztosítanak a központi kommunikáción keresztül weboldalakra, közösségi médiafelületekre. A feladatok között lesznek még a kampány-médiahirdetések a nyomtatott, online, elektronikus és közösségi médiában, sajtóközlemények kiadása, sajtóbeszélgetések, sajtótájékoztatók és más rendezvények szervezése, valamint a kreatív és grafikai tervezés is.

A tanárbéremelésről Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő már két kisvideóban beszélt. Az egyikben tízforintosokkal szemlélteti, milyen mértékben nőtt a pedagógusok bére, a másikban pedig ellátogatott egy budai általános iskolába, ahol a Közép-Budai Tankerületi Központ vezetőjével, Hajnissné Anda Évával, valamint az iskola egyik tanárával beszélik meg, hogy milyen jól sikerült a béremelés.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője a Népszavának azt mondta, az eddigi kisvideókból is látszik, hogy a kormány egyoldalú kommunikációra készül a tanárbéremelés ügyében. Nagy Erzsébet a Monitoring Bizottság múlt pénteki ülésén is részt vett, ahol elmondása szerint ő és más civil képviselők is jelezték, hogy a tervek alapján lényegében kormánypropagandáról van szó uniós pénzből, és azt kérték, hogy a lakosság tájékoztatása érdekében olyan „kommunikációs akciók” is legyenek, ahol nemcsak a kormány, illetve kormányközeli szervezetek és személyek, hanem más civilek is megszólalhatnak, valamint a médiaeseményekre se csak a kormánysajtót hívják meg.

A kommunikációs terv – amely hazai és uniós forrásból valósul meg – az EFOP Plusz uniós támogatási program idei felhívásaira, eredményeire vonatkozik, nem a pedagóguséletpálya-modell kommunikációjára – mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium. Viszont Nagy Erzsében szerint az említett uniós program része a pedagógus életpálya is, ráadásul az egész program 66 százalékát is meghaladja az erre a célra fordított összeg.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.