Többek között az uniós támogatási programban megvalósuló pedagógus-béremelésről tájékoztatnák a lakosságot minél szélesebb körben.
Több mint 100 millió forintból tervez kommunikációs kampányt indítani a kormány, amelyben többek között az uniós támogatási programban megvalósuló, általuk „történelminek” nevezett pedagógus-béremelésről tájékoztatnák a lakosságot minél szélesebb körben és minél közérthetőbben – értesült a Népszava. A kommunikációs tervet a béremelés egy részét biztosító uniós program feltételeit ellenőrző, többnyire a kormány által delegált tagokból álló Monitoring Bizottság fogadta el múlt pénteken.
A kommunikációs terv szerint a pénzből híreket és más tartalmakat biztosítanak a központi kommunikáción keresztül weboldalakra, közösségi médiafelületekre. A feladatok között lesznek még a kampány-médiahirdetések a nyomtatott, online, elektronikus és közösségi médiában, sajtóközlemények kiadása, sajtóbeszélgetések, sajtótájékoztatók és más rendezvények szervezése, valamint a kreatív és grafikai tervezés is.
A tanárbéremelésről Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő már két kisvideóban beszélt. Az egyikben tízforintosokkal szemlélteti, milyen mértékben nőtt a pedagógusok bére, a másikban pedig ellátogatott egy budai általános iskolába, ahol a Közép-Budai Tankerületi Központ vezetőjével, Hajnissné Anda Évával, valamint az iskola egyik tanárával beszélik meg, hogy milyen jól sikerült a béremelés.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője a Népszavának azt mondta, az eddigi kisvideókból is látszik, hogy a kormány egyoldalú kommunikációra készül a tanárbéremelés ügyében. Nagy Erzsébet a Monitoring Bizottság múlt pénteki ülésén is részt vett, ahol elmondása szerint ő és más civil képviselők is jelezték, hogy a tervek alapján lényegében kormánypropagandáról van szó uniós pénzből, és azt kérték, hogy a lakosság tájékoztatása érdekében olyan „kommunikációs akciók” is legyenek, ahol nemcsak a kormány, illetve kormányközeli szervezetek és személyek, hanem más civilek is megszólalhatnak, valamint a médiaeseményekre se csak a kormánysajtót hívják meg.
A kommunikációs terv – amely hazai és uniós forrásból valósul meg – az EFOP Plusz uniós támogatási program idei felhívásaira, eredményeire vonatkozik, nem a pedagóguséletpálya-modell kommunikációjára – mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium. Viszont Nagy Erzsében szerint az említett uniós program része a pedagógus életpálya is, ráadásul az egész program 66 százalékát is meghaladja az erre a célra fordított összeg.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
