A PDSZ szerint a pedagógushiányt gyermekvédemi szempontokból is csökkenteni kellene

A tankötelezettség felemelése 18 évre, a pedagógushiány csökkentése és egy jelzőrendszer kialakítása - a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete hat pontban foglalta össze, milyen sürgős változtatásokra van szükség az oktatásban a gyerekek védelmében.

"Még mindig nem tudunk semmit annak előzményéről, hogy miért kapott kegyelmet a pedofil gyermekotthon-igazgatónak falazó, bűncselekmények eltussolásában aktív K. Endre. Egyet azonban lehet tudni: azért, hogy 2010 óta a gyermekvédelem intézményrendszere az oktatással együtt döbbenetes helyzetbe került" - írja a PDSZ a nedolgozzingyen.hu oldalon.

A pedagógusszakszervezet a botrány kirobbanásakor kiadott egy közleményt, majd a február 23-i országos választmányi ülésén elfogadott 6 pontot azzal kapcsolatban, hogy az oktatás területén milyen azonnali lépésekre van szükség a gyerekek védelmében:

Ezek közül az egyik, hogy sürgősen csökkenteni kell a szakemberhiányt a bérek emelésével, és a munkaterhek csökkentésével. A jelenlegi a helyzetben például a pedagógusok túlterhelése és a sorozatos helyettesítések miatt nem alakulhat ki bizalmi kapcsolat a diák és a tanár között. Ez pedig alapfeltétele lenne, hogy a pedagógus észrevegye, hogy a gyerek viselkedése, magatartása megváltozott.

Ezen kívül szükség van a közoktatási intézmény, a gyámügy és a gyerekvédelem közötti szoros együttműködésre, amelyhez nélkülözhetetlen a jelzőrendszer kiépítése.

"A gyámügyi intézkedések, ezen belül a legsúlyosabb, a kiemelés előtt hallgassák meg a gyermekeket, tanulókat nevelő-oktató pedagógusokat, legyen kötelező az óvoda, iskola bevonása a helyzet feltárásába és a döntéselőkészítésbe!"

- olvasható a bejegyzésben.

A PDSZ szerint forrásokat kell biztosani az átmeneti elhelyezést nyújtó nevelőotthonok, illetve a nevelőszülői hálózat korszerűsítésére, a nevelőszülők továbbképzésére, megfelelő számú pszichológus, segítők, és gyermekvédelmi szakemberek, szociális munkások álláshelyeinek létesítésére és normális megélhetést biztosító, a pályát vonzóvá tevő bérekre. Emellett pedig  a kormány tegyen meg mindent azért, hogy a gyerekek maladhassanak a családjukban. Például ne legyen a családból történő kiemelés az óvodai, iskolai mulasztás szankciója.

A szakszervezet javasolja, hogy helyezzék hatályon kívül azokat a jogszabályokat, amelyek megakadályozzák azt, hogy külső szervezetek, NGO-k, szakemberek tájékoztatást, foglalkozásokat tartsanak a közoktatási intézményekben, valamint azokat a törvényi előírásokat, amelyek alapján emiatt igazgatókat akár egy év múlva is szankcionálhatnak.

A PDSZ még azt is szeretné elérni, hogy a tankötelezettséget a jelenlegi 16 évről 18 évre emeljék.

Hogy ez utóbbi miért is lenne fontos, jól mutatja, hogy az elmúlt 15 évben az OECD országai közül Magyarországon nőtt a legnagyobbat az iskolaelhagyók aránya.2005 és 2021 között 5 százalékponttal, 8-ról 13 százalékra nőtt az iskolaelhagyók aránya Magyarországon, ami egyedülálló jelenség az OECD-országok között.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.