Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
"Még mindig nem tudunk semmit annak előzményéről, hogy miért kapott kegyelmet a pedofil gyermekotthon-igazgatónak falazó, bűncselekmények eltussolásában aktív K. Endre. Egyet azonban lehet tudni: azért, hogy 2010 óta a gyermekvédelem intézményrendszere az oktatással együtt döbbenetes helyzetbe került" - írja a PDSZ a
oldalon.
A pedagógusszakszervezet a botrány kirobbanásakor kiadott egy közleményt, majd a február 23-i országos választmányi ülésén elfogadott 6 pontot azzal kapcsolatban, hogy az oktatás területén milyen azonnali lépésekre van szükség a gyerekek védelmében:
Ezek közül az egyik, hogy sürgősen csökkenteni kell a szakemberhiányt a bérek emelésével, és a munkaterhek csökkentésével. A jelenlegi a helyzetben például a pedagógusok túlterhelése és a sorozatos helyettesítések miatt nem alakulhat ki bizalmi kapcsolat a diák és a tanár között. Ez pedig alapfeltétele lenne, hogy a pedagógus észrevegye, hogy a gyerek viselkedése, magatartása megváltozott.
Ezen kívül szükség van a közoktatási intézmény, a gyámügy és a gyerekvédelem közötti szoros együttműködésre, amelyhez nélkülözhetetlen a jelzőrendszer kiépítése.
"A gyámügyi intézkedések, ezen belül a legsúlyosabb, a kiemelés előtt hallgassák meg a gyermekeket, tanulókat nevelő-oktató pedagógusokat, legyen kötelező az óvoda, iskola bevonása a helyzet feltárásába és a döntéselőkészítésbe!"
- olvasható a bejegyzésben.
A PDSZ szerint forrásokat kell biztosani az átmeneti elhelyezést nyújtó nevelőotthonok, illetve a nevelőszülői hálózat korszerűsítésére, a nevelőszülők továbbképzésére, megfelelő számú pszichológus, segítők, és gyermekvédelmi szakemberek, szociális munkások álláshelyeinek létesítésére és normális megélhetést biztosító, a pályát vonzóvá tevő bérekre. Emellett pedig a kormány tegyen meg mindent azért, hogy a gyerekek maladhassanak a családjukban. Például ne legyen a családból történő kiemelés az óvodai, iskolai mulasztás szankciója.
A szakszervezet javasolja, hogy helyezzék hatályon kívül azokat a jogszabályokat, amelyek megakadályozzák azt, hogy külső szervezetek, NGO-k, szakemberek tájékoztatást, foglalkozásokat tartsanak a közoktatási intézményekben, valamint azokat a törvényi előírásokat, amelyek alapján emiatt igazgatókat akár egy év múlva is szankcionálhatnak.
A PDSZ még azt is szeretné elérni, hogy a tankötelezettséget a jelenlegi 16 évről 18 évre emeljék.
Hogy ez utóbbi miért is lenne fontos, jól mutatja, hogy az elmúlt 15 évben az OECD országai közül Magyarországon nőtt a legnagyobbat az iskolaelhagyók aránya.2005 és 2021 között 5 százalékponttal, 8-ról 13 százalékra nőtt az iskolaelhagyók aránya Magyarországon, ami egyedülálló jelenség az OECD-országok között.
