Az orvoshoz forduló betegek közel fele 14 év alatti gyerek. Járványszerű fertőzést pedig hat óvodából jelentettek.
Február 12-18. között 60 100-an fordultak orvoshoz influenzaszerű, és 289 100-an akut felső légúti fertőzés tüneteivel - derült ki az Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) legfrissebb jelentéséből.
Az akut légúti fertőzéses betegek mintegy fele (49,3 százaléka) 14 év alatti és közel negyede (23,8 százaléka) 15 és 34 év közötti fiatal. Az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók között is magas a gyerekek és a fiatalok aránya: a 14 év alattiak a betegek 40,7 százalékát, míg a 15 és 34 évesek a 29,1 százalékát teszik ki.
A 100 ezer azonos korcsoportba tartozókra jutó megbetegedések száma a 3-5 évesek (2019), illetve a 6-14 évesek (1572) között volt a legmagasabb.
Hol van a legtöbb influenzás?
Az influenzás betegek száma 100 ezer lakosra viszonytva az alábbi vármegyékben volt a legmagasabb:
A legalacsonyabb pedig Heves (218) Békés (262) vármegyében és a fővárosban (393)
Járványszerű fertőzések óvodákban
A 7. héten akut légúti megbetegedés halmozódásáról hét jelentés érkezett öt területről, közülük három Veszprém vármegyéből. A megbetegedések hat óvodát és egy szociális intézményt érintettek. Az NNGYK közlése szerint öt járványban történt légúti mintavételezés, közülük egy óvodában és az intézményben az influenza A, egy másik óvodában az RS vírus, a harmadik óvodában a HMPV kóroki szerepe igazolódott.
Így biztosan senki sem szed össze újabb fertőzést a váróban
Hogy a köhögő, náthás iskolással, óvodással személyesen is be kell-e menni a rendelőbe vagy nem, azzal kapcsolatban Dr. Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke korábban az Eduline-nak úgy fogalmazott, hogy ma már a legtöbb praxisban a szülők telefonon, e-mailen vagy valamilyen szoftver segítségével egyeztetnek az orvossal a beteg gyerek állapotáról.
„A mai informatikai háttérrel pedig nem okoz gondot, hogy bekérjünk egy képet a gyerek torkáról, kiütéséről vagy egy rövid videót arról, hogyan köhög. Így sok esetben anélkül is tudunk tanácsot adni, receptet felírni az otthoni gyógyításhoz, hogy személyesen találkoznánk a beteg iskolással, óvodással.”
– emelte ki a gyerekorvos, majd hozzátette, hogy ezzel rengeteg időt takaríthatnak meg a családok, arról nem is beszélve, hogy így biztosan nem szed össze senki egy újabb fertőzést a váróban.
Havasi ugyanakkor kitért arra is, hogy ha a gyerekorvos úgy érzi, hogy távolról nem ítélhető biztosan a diagnózis, akkor személyesen is meg fogja vizsgálni a beteget.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
