Tombol az influenza, rengeteg a beteg az iskolákban és az óvodákban

Az orvoshoz forduló betegek közel fele 14 év alatti gyerek. Járványszerű fertőzést pedig hat óvodából jelentettek.

Február 12-18. között 60 100-an fordultak orvoshoz influenzaszerű, és 289 100-an akut felső légúti fertőzés tüneteivel - derült ki az Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) legfrissebb jelentéséből.

Az akut légúti fertőzéses betegek mintegy fele (49,3 százaléka) 14 év alatti és közel negyede (23,8 százaléka) 15 és 34 év közötti fiatal. Az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók között is magas a gyerekek és a fiatalok aránya: a 14 év alattiak a betegek 40,7 százalékát, míg a 15 és 34 évesek a 29,1 százalékát teszik ki.

A 100 ezer azonos korcsoportba tartozókra jutó megbetegedések száma a 3-5 évesek (2019), illetve a 6-14 évesek (1572) között volt a legmagasabb.

Hol van a legtöbb influenzás?

Az influenzás betegek száma 100 ezer lakosra viszonytva az alábbi vármegyékben volt a legmagasabb:

  • Győr-Moson-Sopron (1 162)
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg (972)
  • Somogy (944)

A legalacsonyabb pedig Heves (218) Békés (262) vármegyében és a fővárosban (393)

Járványszerű fertőzések óvodákban

A 7. héten akut légúti megbetegedés halmozódásáról hét jelentés érkezett öt területről, közülük három Veszprém vármegyéből. A megbetegedések hat óvodát és egy szociális intézményt érintettek. Az NNGYK közlése szerint öt járványban történt légúti mintavételezés, közülük egy óvodában és az intézményben az influenza A, egy másik óvodában az RS vírus, a harmadik óvodában a HMPV kóroki szerepe igazolódott.

Így biztosan senki sem szed össze újabb fertőzést a váróban

Hogy a köhögő, náthás iskolással, óvodással személyesen is be kell-e menni a rendelőbe vagy nem, azzal kapcsolatban Dr. Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke korábban az Eduline-nak úgy fogalmazott, hogy ma már a legtöbb praxisban a szülők telefonon, e-mailen vagy valamilyen szoftver segítségével egyeztetnek az orvossal a beteg gyerek állapotáról.

„A mai informatikai háttérrel pedig nem okoz gondot, hogy bekérjünk egy képet a gyerek torkáról, kiütéséről vagy egy rövid videót arról, hogyan köhög. Így sok esetben anélkül is tudunk tanácsot adni, receptet felírni az otthoni gyógyításhoz, hogy személyesen találkoznánk a beteg iskolással, óvodással.”

– emelte ki a gyerekorvos, majd hozzátette, hogy ezzel rengeteg időt takaríthatnak meg a családok, arról nem is beszélve, hogy így biztosan nem szed össze senki egy újabb fertőzést a váróban.

Havasi ugyanakkor kitért arra is, hogy ha a gyerekorvos úgy érzi, hogy távolról nem ítélhető biztosan a diagnózis, akkor személyesen is meg fogja vizsgálni a beteget.

 

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.