A javaslat szerint még a tanárok sem használhatnának telefont az intézményekben.
Tizenhárom oldalas "útmutató" dokumentumot publikált a brit kormány arról a tervezetről, ami szerint betiltanák a telefonhasználatot az angliai iskolákban - írta meg a The Guardian.
A brit Oktatási Minisztérium (DfE) terve szerint az iskolák többféle lehetőséget is kínálhatnak a diákoknak a telefonhasználat korlátozására. Dönthetnek úgy például, hogy otthon hagyják a készülékeket, vagy az iskolába érkezve leadják azokat, de az is opció lehet, hogy bár maguknál tarthatják, de kikapcsolt állapotban, és az intézmény területén nem használhatják, vagy pedig az iskolában töltött idő alatt egy lezárt szekrényben tárolják. A hivatal szerint az adott iskolában érvényben lévő szabályokat világosan és egyértelműen közölni kell a tanulókkal, továbbá a szabályozás okait is érdemes elmagyarázni.
Hozzáteszik: a szabályok a tanárokra is érvényesek, így az iskolában ők sem használhatnák a telefonjaikat, kivéve, ha arra a munkájukhoz van szükség. Továbbá azt is kiemelik, hogy a tiltásról a szülőket is értesíteni kell, és emlékeztetni őket arra, hogy ha szeretnének kapcsolatba lépni a gyerekeikkel, azt az iskolán keresztül, közvetetten tehetik majd meg.
"Az iskolába azért jársz, hogy tanulj, barátokat szerezz és beszélgess. Nem azért, hogy ülj és telefonozz vagy üzeneteket írj, miközben beszélgethetnél is valakivel" - indokolta a BBC Radio egyik műsorában Gillian Keegan oktatási miniszter.
Az Ofcom nevű brit médiahatóság adatai szerint egyébként a brit gyerekek 97 százalékának 12 éves korára már van telefonja, ami nem csak elvonja a figyelmüket, de zaklatásnak és káros tartalmaknak is kiteszi őket. Egy korábban zaklatás miatt öngyilkos brit lány édesanyja, Esther Grey emiatt arra szólította fel a technológiai cégeket, hogy tegyenek azért, hogy a 16 éven aluliak ne férhessenek hozzá a közösségi médiához.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
