A 18 éves tanuló a tanári szobába zárta be a pedagógusokat.
Nem engedte ki két tanárát és az igazgatót a tanári szobából egy 18 éves budapesti diák, személyi szabadság megsértése bűntett megalapozott gyanúja miatt kihallgatta a rendőrség - tudatták a hatóságok a Riposttal.
A lap szerint az érintett diákot megbeszélésre hívták a tanári szobába még február 1-jén, a viselkedése miatt azonban rendőrt kellett hívni. Egy neve elhallgatását kérő szülő a lapnak azt mondta, a szülői értekezleten arról tájékoztatták őket, hogy a tanuló azzal fenyegetőzött, hogy fejbe lő valakit.
"Elmondták, hogy ne lepődjünk meg, ha biztonsági őröket fogunk látni a suliban, ugyanis őket arra kérték, hogy kísérgessék a fiút" - tette hozzá.
A fiú elismerte a bűncselekményt, az eset során személyi sérülés nem történt.
Frissítés:
A rendőrség pénteken a bulvárlapok túlzására reagálva "NEM TÖRTÉNT TÚSZEJTÉS" címmel adott ki közleményt, amelyben azt is leírják, hogy a fiú azt kifogásolta, hogy szerinte a tanár telefonjával a hozzájárulása nélkül rögzítette a beszélgetésüket.
"A Budapesti Rendőr-főkapitányság XII. Kerületi Rendőrkapitányság rendőrei 2024. február 1-jén bejelentés alapján mentek ki egy kerületi középiskolába, ahonnan előállították az egyik tanulót. A rendelkezésre álló adatok szerint a 18 éves fiú a tanári szobából néhány percen keresztül nem engedte ki az iskola egyik pedagógusát. A fiú azt kifogásolta, hogy szerinte a tanár telefonjával a hozzájárulása nélkül rögzítette a beszélgetésüket. A diákot a rendőrök személyi szabadság megsértése bűntett megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki, a fiú a bűncselekmény elkövetését beismerte. Lakásán a nyomozók kutatást tartottak, bűncselekményre utaló eszközt nem találtak. Az eset összes körülményének feltárása a folyamatban lévő büntetőeljárás feladata, a gyanúsított szabadlábon védekezhet" - közölték.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
