Nem engedte el a tanárait és az igazgatót egy budapesti diák, a rendőrség eljárást indított ellene

A 18 éves tanuló a tanári szobába zárta be a pedagógusokat.

  • Székács Linda

Nem engedte ki két tanárát és az igazgatót a tanári szobából egy 18 éves budapesti diák, személyi szabadság megsértése bűntett megalapozott gyanúja miatt kihallgatta a rendőrség - tudatták a hatóságok a Riposttal.

A lap szerint az érintett diákot megbeszélésre hívták a tanári szobába még február 1-jén, a viselkedése miatt azonban rendőrt kellett hívni. Egy neve elhallgatását kérő szülő a lapnak azt mondta, a szülői értekezleten arról tájékoztatták őket, hogy a tanuló azzal fenyegetőzött, hogy fejbe lő valakit.

"Elmondták, hogy ne lepődjünk meg, ha biztonsági őröket fogunk látni a suliban, ugyanis őket arra kérték, hogy kísérgessék a fiút" - tette hozzá.

A fiú elismerte a bűncselekményt, az eset során személyi sérülés nem történt.

Frissítés:

A rendőrség pénteken a bulvárlapok túlzására reagálva "NEM TÖRTÉNT TÚSZEJTÉS" címmel adott ki közleményt, amelyben azt is leírják, hogy a fiú azt kifogásolta, hogy szerinte a tanár telefonjával a hozzájárulása nélkül rögzítette a beszélgetésüket.

"A Budapesti Rendőr-főkapitányság XII. Kerületi Rendőrkapitányság rendőrei 2024. február 1-jén bejelentés alapján mentek ki egy kerületi középiskolába, ahonnan előállították az egyik tanulót. A rendelkezésre álló adatok szerint a 18 éves fiú a tanári szobából néhány percen keresztül nem engedte ki az iskola egyik pedagógusát. A fiú azt kifogásolta, hogy szerinte a tanár telefonjával a hozzájárulása nélkül rögzítette a beszélgetésüket. A diákot a rendőrök személyi szabadság megsértése bűntett megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki, a fiú a bűncselekmény elkövetését beismerte. Lakásán a nyomozók kutatást tartottak, bűncselekményre utaló eszközt nem találtak. Az eset összes körülményének feltárása a folyamatban lévő büntetőeljárás feladata, a gyanúsított szabadlábon védekezhet" - közölték.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.