Diszkrimináció a szakszervezetek szerint, ha a státusztörvény miatt felmondó, majd a pályára később mégis visszatérni akaró pedagógust nem vesznek fel a tankerületek.
A tankerületi központok számára nem tiltja jogszabály, hogy jogviszonyt létesítsenek olyan pedagógusokkal, akik ősszel nem fogadták el az új pedagógus életpálya törvény szerinti jogviszonyváltást - írta a Belügyminisztérium a Népszava kérdésére. Válaszukban azt is hozzátették, ugyanakkor a munkáltató szabadon dönthet arról, hogy kit szeretne felvenni.
2023. szeptember 15. és 29. között 1215 pedagógus döntött úgy, hogy nem fogadja el az új jogviszonyt. A BM tájékoztatása szerint ők a várható béremelés ellenére saját maguk hozták meg ezt a döntést, amelyről “esetenként pedagógushoz méltatlan formában és módon nyilatkoztak.” Ezután pedig letöltötték a felmondási idejüket, felvették a végkielégítésüket, és távoztak a rendszerből.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet a portálnak úgy fogalmazott, hogy a munkáltató valóban dönthet arról, hogy kit szeretne foglalkoztatni, de az esélyegyenlőségi törvény értelmében senkit semmilyen okból nem diszkriminálhat. Az ügyvivő szerint nyílt diszkrimináció, ha egy csoportot arra hivatkozva utasítanak vissza, hogy nem írták alá a státusztörvényt. Igaz, ezt nem könnyű bizonyítani, főleg, ha nincsen írásos nyoma. Nagy végül megjegyezte, hogy mivel a Klebelsberg Központ elnöke ezt egy interjúban nyíltan elismerte, az már egy hivatkozási alap lehet.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke kicsinyes bosszúnak tartja a tankerületek részéről, hogy a státusztörvény miatt felmondott tanárokat egyetlen állami iskolában sem vennék vissza. Az elnök szerint ebben az esetben a gyerekek minőségi oktatáshoz való joga is sérül.
Ott, ahol nincs fizika-kémia tanár, de jelentkezne valaki és emiatt visszautasítják, az hol érdeke a gyerekeknek? Vagy akár a szülőknek? Inkább tanítsa felsőben a fizikát egy alsós tanító, mert a tankerület épp bosszút áll?
– fejtette ki a PSZ elnöke
Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy több státusztörvény miatt távozó pedagógust döntésük miatt nem akartak visszavenni az állami iskolák.
Egy földrajz szakos tanár már nyolc iskola álláshirdetésére jelentkezett Budapesten és Pest megyében, de mindenhonnan elutasították, amiért nem fogadta el a státusztörvényt. Volt, hogy már mindenben megegyeztek a tantárgyfelosztástól kezdve az óraszámokig, de másnap felhívták, hogy mégsem tudják felvenni. Egy matematika-fizika szakos tanárral pedig az igazgató a tankerülettel való egyeztetés után közölte, nem vehetik fel.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
