"Inkább tanítsa felsőben a fizikát egy alsós tanító, mert a tankerület épp bosszút áll?"

Diszkrimináció a szakszervezetek szerint, ha a státusztörvény miatt felmondó, majd a pályára később mégis visszatérni akaró pedagógust nem vesznek fel a tankerületek.

A tankerületi központok számára nem tiltja jogszabály, hogy jogviszonyt létesítsenek olyan pedagógusokkal, akik ősszel nem fogadták el az új pedagógus életpálya törvény szerinti jogviszonyváltást - írta a Belügyminisztérium a Népszava kérdésére. Válaszukban azt is hozzátették, ugyanakkor a munkáltató szabadon dönthet arról, hogy kit szeretne felvenni.

2023. szeptember 15. és 29. között 1215 pedagógus döntött úgy, hogy nem fogadja el az új jogviszonyt. A BM tájékoztatása szerint ők a várható béremelés ellenére saját maguk hozták meg ezt a döntést, amelyről “esetenként pedagógushoz méltatlan formában és módon nyilatkoztak.” Ezután pedig letöltötték a felmondási idejüket, felvették a végkielégítésüket, és távoztak a rendszerből.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet a portálnak úgy fogalmazott, hogy a munkáltató valóban dönthet arról, hogy kit szeretne foglalkoztatni, de az esélyegyenlőségi törvény értelmében senkit semmilyen okból nem diszkriminálhat. Az ügyvivő szerint nyílt diszkrimináció, ha egy csoportot arra hivatkozva utasítanak vissza, hogy nem írták alá a státusztörvényt. Igaz, ezt nem könnyű bizonyítani, főleg, ha nincsen írásos nyoma. Nagy végül megjegyezte, hogy mivel a Klebelsberg Központ elnöke ezt egy interjúban nyíltan elismerte, az már egy hivatkozási alap lehet.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke kicsinyes bosszúnak tartja a tankerületek részéről, hogy a státusztörvény miatt felmondott tanárokat egyetlen állami iskolában sem vennék vissza. Az elnök szerint ebben az esetben a gyerekek minőségi oktatáshoz való joga is sérül.

Ott, ahol nincs fizika-kémia tanár, de jelentkezne valaki és emiatt visszautasítják, az hol érdeke a gyerekeknek? Vagy akár a szülőknek? Inkább tanítsa felsőben a fizikát egy alsós tanító, mert a tankerület épp bosszút áll?

– fejtette ki a PSZ elnöke

Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy több státusztörvény miatt távozó  pedagógust döntésük miatt nem akartak visszavenni az állami iskolák.

Egy földrajz szakos tanár már nyolc iskola álláshirdetésére jelentkezett Budapesten és Pest megyében, de mindenhonnan elutasították, amiért nem fogadta el a státusztörvényt. Volt, hogy már mindenben megegyeztek a tantárgyfelosztástól kezdve az óraszámokig, de másnap felhívták, hogy mégsem tudják felvenni. Egy matematika-fizika szakos tanárral pedig az igazgató a tankerülettel való egyeztetés után közölte, nem vehetik fel.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.