Kedden reggel is bombariadó van több budapesti iskolában
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
Diszkrimináció a szakszervezetek szerint, ha a státusztörvény miatt felmondó, majd a pályára később mégis visszatérni akaró pedagógust nem vesznek fel a tankerületek.
A tankerületi központok számára nem tiltja jogszabály, hogy jogviszonyt létesítsenek olyan pedagógusokkal, akik ősszel nem fogadták el az új pedagógus életpálya törvény szerinti jogviszonyváltást - írta a Belügyminisztérium a Népszava kérdésére. Válaszukban azt is hozzátették, ugyanakkor a munkáltató szabadon dönthet arról, hogy kit szeretne felvenni.
2023. szeptember 15. és 29. között 1215 pedagógus döntött úgy, hogy nem fogadja el az új jogviszonyt. A BM tájékoztatása szerint ők a várható béremelés ellenére saját maguk hozták meg ezt a döntést, amelyről “esetenként pedagógushoz méltatlan formában és módon nyilatkoztak.” Ezután pedig letöltötték a felmondási idejüket, felvették a végkielégítésüket, és távoztak a rendszerből.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet a portálnak úgy fogalmazott, hogy a munkáltató valóban dönthet arról, hogy kit szeretne foglalkoztatni, de az esélyegyenlőségi törvény értelmében senkit semmilyen okból nem diszkriminálhat. Az ügyvivő szerint nyílt diszkrimináció, ha egy csoportot arra hivatkozva utasítanak vissza, hogy nem írták alá a státusztörvényt. Igaz, ezt nem könnyű bizonyítani, főleg, ha nincsen írásos nyoma. Nagy végül megjegyezte, hogy mivel a Klebelsberg Központ elnöke ezt egy interjúban nyíltan elismerte, az már egy hivatkozási alap lehet.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke kicsinyes bosszúnak tartja a tankerületek részéről, hogy a státusztörvény miatt felmondott tanárokat egyetlen állami iskolában sem vennék vissza. Az elnök szerint ebben az esetben a gyerekek minőségi oktatáshoz való joga is sérül.
Ott, ahol nincs fizika-kémia tanár, de jelentkezne valaki és emiatt visszautasítják, az hol érdeke a gyerekeknek? Vagy akár a szülőknek? Inkább tanítsa felsőben a fizikát egy alsós tanító, mert a tankerület épp bosszút áll?
– fejtette ki a PSZ elnöke
Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy több státusztörvény miatt távozó pedagógust döntésük miatt nem akartak visszavenni az állami iskolák.
Egy földrajz szakos tanár már nyolc iskola álláshirdetésére jelentkezett Budapesten és Pest megyében, de mindenhonnan elutasították, amiért nem fogadta el a státusztörvényt. Volt, hogy már mindenben megegyeztek a tantárgyfelosztástól kezdve az óraszámokig, de másnap felhívták, hogy mégsem tudják felvenni. Egy matematika-fizika szakos tanárral pedig az igazgató a tankerülettel való egyeztetés után közölte, nem vehetik fel.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.