Az oktatáskutatók szerint megfelelő előkészítés után szükség lenne a szétaprózott iskolarendszer átalakítására, de a hogyan nagyon nem mindegy.
Az önkormányzati választások után ismét napirendre kerülhet a kisiskolák bezárása - írja kormányzati forrásokra hivatkozva a hvg360. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára fake newsnak nevezte az értesüléseket.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azonban azt mondta, hogy kormány még 2022 nyarán megígérte az EU-nak, hogy azokat a kistelepülési iskolákat, ahol az osztálylétszámok nem érik el a 10 főt, és az iskolába járó gyerekek száma is 100-120 fő alatt marad, átszervezik és valamilyen módon integrálják egy központi intézménybe. Pintér Sándor pedig ezzel kapcsolatban a beiktatásakor úgy fogalmazott:
„Fel kell mérni, hogy jó-e, ha ennyi iskola van az országban, biztosan érdemes-e nyolc gyerekkel fenntartani az iskolákat.”
A kisiskolák bezárása nem új ötlet
A szétaprózott magyar iskolarendszert nem először próbálták meg optimalizálni, de eddig minden kormány visszatáncolt, pedig a szakemberek szerint megfelelő előkészítés után nagyon is szükség lenne az átalakításra.
Lannert Judit oktatáskutató a portálnak kifejtette, hogy egy ilyen átszervezésnek a teljes iskolahálózatot kellene érintenie, nem pedig csak fűnyírószerűen a kistelepüléseket. Nem lehet csak úgy bezárni egy iskolát, és azt mondani, hogy a gyerekek menjenek át a szomszédos településre, ha nincsen út vagy megfelelő közlelekedés.
Lannert ezért inkább a tankerületekre bírná az átszervezést, feltéve ha ehhez helyi szinten megvan a szükséges kompetencia, például a statisztikai, közgazdasági elemző háttér. Emellett pedig meg kellene indokolni, miért pozitív dolog az átalakítás, például könnyen el tudnak jutni a gyerekek, jobbak a tanárok stb.
Nem enyhítené a tanárhiányt
Ezzel párhuzamosan érdemes megjegyezni, hogy a kisiskolák fenntartása fajlagosan többe kerül, de az arányuk a teljes oktatási rendszerben alig 1 százalékot tesz ki. Emiatt önmagában még nem lenne szükség a bezárásukra. Varga Júlia közgazdász, oktatáskutató kiemelte, hogy ezekben az intézményekben kevés a diák és kevés a tanár.
„Őrületes illúzió azt gondolni, hogy Magyarországon azért van tanárhiány, mert sok a kisiskola”
– hangsúlyozta, majd hozzátette, hogy az utóbbi években Budapesten és a nagyvárosokban nőtt leginkább a pedagógushiány.
Iskolabuszokra is szükség lehet
Varga jó példaként hozta a finn iskolarendszer átalakítást, amelynek keretében gyakorlatilag a nagyobb településekre központosították az iskolákat. Az oktatáskutató szerint ideális esetben helyi szinten két tanítóval szükség lenne alsó tagozatra, ha van elég gyerek. Felsőben azonban ezekben az iskolákban nem tudnak olyan minőségben tanítani, mint egy olyan intézményben, amelyik jobban felszerelt és pedagógusok tekintetében is jobban ellátott.
Az oktatáskutató megjegyezte, hogy fontos kérdés, hogy a gyerekek hogyan jutnak majd a nagyobb iskolába. Ha a tömegközlekedés nem megfelelő, akkor iskolabuszrendszert kellene kialakítani.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
