Az oktatáskutatók szerint megfelelő előkészítés után szükség lenne a szétaprózott iskolarendszer átalakítására, de a hogyan nagyon nem mindegy.
Az önkormányzati választások után ismét napirendre kerülhet a kisiskolák bezárása - írja kormányzati forrásokra hivatkozva a hvg360. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára fake newsnak nevezte az értesüléseket.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azonban azt mondta, hogy kormány még 2022 nyarán megígérte az EU-nak, hogy azokat a kistelepülési iskolákat, ahol az osztálylétszámok nem érik el a 10 főt, és az iskolába járó gyerekek száma is 100-120 fő alatt marad, átszervezik és valamilyen módon integrálják egy központi intézménybe. Pintér Sándor pedig ezzel kapcsolatban a beiktatásakor úgy fogalmazott:
„Fel kell mérni, hogy jó-e, ha ennyi iskola van az országban, biztosan érdemes-e nyolc gyerekkel fenntartani az iskolákat.”
A kisiskolák bezárása nem új ötlet
A szétaprózott magyar iskolarendszert nem először próbálták meg optimalizálni, de eddig minden kormány visszatáncolt, pedig a szakemberek szerint megfelelő előkészítés után nagyon is szükség lenne az átalakításra.
Lannert Judit oktatáskutató a portálnak kifejtette, hogy egy ilyen átszervezésnek a teljes iskolahálózatot kellene érintenie, nem pedig csak fűnyírószerűen a kistelepüléseket. Nem lehet csak úgy bezárni egy iskolát, és azt mondani, hogy a gyerekek menjenek át a szomszédos településre, ha nincsen út vagy megfelelő közlelekedés.
Lannert ezért inkább a tankerületekre bírná az átszervezést, feltéve ha ehhez helyi szinten megvan a szükséges kompetencia, például a statisztikai, közgazdasági elemző háttér. Emellett pedig meg kellene indokolni, miért pozitív dolog az átalakítás, például könnyen el tudnak jutni a gyerekek, jobbak a tanárok stb.
Nem enyhítené a tanárhiányt
Ezzel párhuzamosan érdemes megjegyezni, hogy a kisiskolák fenntartása fajlagosan többe kerül, de az arányuk a teljes oktatási rendszerben alig 1 százalékot tesz ki. Emiatt önmagában még nem lenne szükség a bezárásukra. Varga Júlia közgazdász, oktatáskutató kiemelte, hogy ezekben az intézményekben kevés a diák és kevés a tanár.
„Őrületes illúzió azt gondolni, hogy Magyarországon azért van tanárhiány, mert sok a kisiskola”
– hangsúlyozta, majd hozzátette, hogy az utóbbi években Budapesten és a nagyvárosokban nőtt leginkább a pedagógushiány.
Iskolabuszokra is szükség lehet
Varga jó példaként hozta a finn iskolarendszer átalakítást, amelynek keretében gyakorlatilag a nagyobb településekre központosították az iskolákat. Az oktatáskutató szerint ideális esetben helyi szinten két tanítóval szükség lenne alsó tagozatra, ha van elég gyerek. Felsőben azonban ezekben az iskolákban nem tudnak olyan minőségben tanítani, mint egy olyan intézményben, amelyik jobban felszerelt és pedagógusok tekintetében is jobban ellátott.
Az oktatáskutató megjegyezte, hogy fontos kérdés, hogy a gyerekek hogyan jutnak majd a nagyobb iskolába. Ha a tömegközlekedés nem megfelelő, akkor iskolabuszrendszert kellene kialakítani.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
