Többeknek már volt időpontja és az eljárási díjat is befizették tavaly augusztusban.
Csak 2025 januárjától kaphatnak magasabb fizetést, mert tavaszról őszre tolták több mint ezer pedagógus mesterminősítését - tudta meg a Telex.
"A vizsgák eltolása a programot megvalósító mesterpedagógusokra vonatkozik, a cél, hogy biztosítsák a pedagógusok egyenlő esélyeit" - tájékoztatta a lapot az Oktatási Hivatal.
A pedagógusok ötféle kategóriában minősülhetnek, melyekhez külön meghatározott bérsáv is tartozik. Ezek alsó határai a januárban életbe lépett státusztörvény és a 32,2 százalékos béremelés szerint a következőképpen alakulnak:
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvezetője szerint a magasabb kategóriába való átsorolás a minősítés hónapjától függetlenül eddig minden évben január 1-jével történt, a státusztörvény alapján azonban már csak szeptember 1-től, a sikeres minősítés alapján sorolják át a pedagógusokat a magasabb fokozatba. A hírek szerint azonban a tavaszi minősítési időpontokat márciusról őszre módosították.
„Az iskolában néhány tanárnak már volt időpontja a mesterminősítésre, többen dolgoznak minősítő bizottság tagjaként, mindenkinek törölték a tavaszi időpontját” - mondta egy budapesti középiskola igazgatóhelyettese, aki szerint ez azért is problémás, mert azok akik most minősültek volna, már tavaly augusztusban befizették az eljárás 70 ezer forintos költségét, a fizetésük viszont csak jövő januártól emelkedhet.
A kellemetlenség azokat a pedagógusokat érinti, akik a mesterfokozat két kategóriája (szakértő és szaktanácsadó, illetve programot megvalósító mesterpedagógus) közül programot megvalósító mesterpedagógussá minősülnének. Ez mintegy 1186 pedagógust érint.
Nagy Erzsébet szerint ennek az az oka, szeptembertől meg akarják spórolni az átsorolással járó fizetésemeléseket, ami egy „kisstílű dolog”, ugyanakkor a vizsgák eltolását a hivatal azzal indokolta, hogy így biztosítanák a programmegvalósítási időszak egységességét, figyelembe véve a pedagógusok egyenlő esélyeinek biztosítását is.
A mesterpedagógusoknak egyébként 5 év alatt kell megvalósítaniuk a programjukat, többen pedig már elkezdték előkészíteni a projektjeiket.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
